Köszöntő és elköszönő táblák kerültek ki a közelmúltban a Pécsre be- és kivezető utak mellé. Az utazók három nyelven, magyarul, angolul és németül olvashatják a város üzenetét.
A korábban az Európa Kulturális Fővárosa beruházásairól tájékoztató táblákat alakították át a kívánt célra. Négy darab nagy és két kis tábla a Pécsre érkezőket üdvözli, négy kisméretű tábla pedig a távozókat invitálja visszatérésre.
Az üdvözlő táblákon a Zsolnay-kút eozin bikafeje látható, amely a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa évad egyik jelképe volt, s mára Pécs szimbólumává lett.
A Zsolnay-kútról
Az Irgalmasok temploma előtti területen áll a Zsolnay-eozinkút. Az egykor itt lévő török kutat, a Kádi csorgókútját 1893-ban bontották el. Evlia Cselebi, török utazó szerint a 17. századi Pécsett negyvenhét kút szolgálta a lakosságot. A mai Széchenyi tér déli részén lévő csorgót tehát még a 19. század végén is használták.
Ezért nem lehet véletlen, hogy amikor 1908-ban Zsolnay Miklós, a porcelángyár tulajdonosa felajánlotta, kutat ajándékoz a városnak, a tizenöt éve elbontott török kori létesítmény helyére szánta azt. Állítása szerint édesapja, Zsolnay Vilmos kívánsága volt a különleges kút megalkotása, amit halála után ő kötelességének érzett teljesíteni. Az akkoriban óriási befolyással bíró üzletember szavaiban senki sem mert kételkedni, s a város vezetése elfogadta az ajánlatot.
Az 1914-re elkészült díszkút kihelyezését az első világháború, majd a szerb megszállás hátráltatta. Darabjait ládákba tették, s ezt sokáig a tisztiorvosi hivatalban, majd a levéltárban tárolták. A csomagok innen az Ágoston téri iskola alagsorába kerültek, ahol megfeledkeztek tartalmukról. 1927-ben a város irányítói elérkezettnek látták az időt, hogy a díszkutat felállítsák, de két évig nem találták a műalkotást. Végül mégis ráakadtak a ládákra, s 1930-ban, nyolc évvel Zsolnay Miklós halála után avatták fel az emlékhelyet.
A hatvankét darabból álló kút alapanyaga zöldes pirogránit, amit aranyeosin kerámia díszít. A Pilch Andor (1877-1936) által tervezett díszkút érdekessége, hogy fő motívuma a nagyszentmiklósi aranykincs között található ivóedényről ismert bikafej. A napjainkban Bécsben őrzött, huszonhárom aranytárgyból álló kincsleletre 1799-ben, árokásás közben bukkant egy szerb földműves. A gondosan megmunkált aranyedények eredetéről máig vitatkoznak a történészek, de az bizonyosra vehető, hogy a készlet nomád uralkodói család tulajdona volt.
Pécsett a négy bikafej a kút vízköpőjeként szolgál. A káva peremén a következő felirat olvasható: “Zsolnay Vilmos emlékkútja / legyen örök szemtanúja / Pécs város virulásának / lakói boldogságának.”
Forrás: Városháza
