Hétfőn megkezdődik a muzulmán böjti hónap, a ramadán az arab országok többségében.
Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Kuvaitban, Jemenben, Egyiptomban és Tunéziában egyaránt hétfőn kezdődik a ramadán, amely a holdállástól függően 29, illetve 30 napos lehet.
A muzulmán országokban különböző időpontban kezdődik az ünnepség, akkor, amikor a Hold a következő holdhónapban először tűnik fel az égbolton. Marokkóban például idén kedden kezdik el a böjti hónapot.
Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni.
Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A hívőknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát.
Mivel a böjt a nap járásától függ, egyes országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. A böjti előírások azonban hagynak kibúvókat, például az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével megváltható.
Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni – ezt hívják szuhurnak. Az élet az éjszakai órákban élénkül meg: a nap leszálltakor kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba.
