Míg nem is olyan régen bárki beadhatta a jelentkezését a Budapesti Műszaki Főiskolára, a pécsi Janus Pannonius Egyetemre vagy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolára, ma már hiába keresnénk ezeket az intézményeket a felvételi tájékoztatókban – írja az eduline.hu.
A kilencvenes évek közepén hatvanhat állami felsőoktatási intézmény működött az országban, 1996-ban, Magyar Bálint első minisztersége idején azonban a felsőoktatási intézményeket integrációra kötelezték, az átalakulást 1999-ben a Felsőoktatási Integrációs Bizottság irányította. Az első hullám 2000-re lezajlott, de az elmúlt egy évtizedben további változások is történtek – a 2000-es megaintegrációról bővebben itt olvashatsz.
Az ezredfordulón az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem összevonásával létrejött Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez például három évvel később még három egység – a Kertészettudományi, az Élelmiszertudományi és a Tájépítészeti Kar – csatlakozott, így jött létre 2004-ben a Budapesti Corvinus Egyetem.
Az a hallgató tehát, akit például 1999-ben vettek fel az Államigazgatásira, a diploma megszerzéséig akár két névváltozásnak is tanúja volt: főiskolásból közgázos, majd corvinusos lett. A Veszprémi Egyetemre az új évezred elején jelentkező diákok szintén egészen más intézményben végeztek, mint ahol tanulmányaikat elkezdték: 2006-tól ugyanis az intézmény a Pannon Egyetem nevet viseli. Nem volt hosszú életű a Budapesti Műszaki Főiskola sem, amely, miután 2000-ben a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola egyesülésével megalakult, 2010 óta Óbudai Egyetem néven működik tovább.
A teljes cikket elolvashatja itt!
Forrás: eduline.hu
