Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki kedden Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) korábbi vezérigazgatóját; az MTI-Hírcentrum értesülése szerint az MVM volt vezetője két ügylettel legalább kétmilliárd forint kárt okozott.
Mint az MR1-Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában elhangzott, Kocsis Istvánt két ügylet miatt különösen jelentős, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Az egyik egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore-cég befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást. A szerződésből semmi nem teljesült.
A másik ügylet 2008-ban, egy Milánóban bejegyzett kft.-nek nyújtott kölcsön, amit az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az MVM igazgatóságának megkerülésével kötötte meg. A rendőrség szerint a két ügylet a cégnek legalább kétmilliárd forint kárt okozott – hangzott el.
Kocsis István, a BKV jelenlegi vezérigazgatója – aki a kihallgatásáról maga tájékoztatta az MTI-t – a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be.
Közleménye szerint az MVM Zrt.-nél 2006-2008 között betöltött vezérigazgatói tevékenysége alatti úgynevezett MVM-es ügyekkel kapcsolatban idézték be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztályára. Az előző kormány által történt leváltása után megbízott új MVM-vezetés részéről „ismeretlen tettesek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentése nyomán indult eljárásban” gyanúsítottként hallgatták ki – tette hozzá.
Mint írta, a kihallgatás során elmondta: a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, és részletes, igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott, írásban megfogalmazott nyilatkozatot tett. „Meggyőződésem, hogy a nyomozó hatóság vizsgálata igazolni fogja ártatlanságomat” – fogalmazott Kocsis István.
Kiemelte azt is, hogy vezérigazgatósága alatt az MVM könyvvizsgálója, igazgatósága, felügyelőbizottsága, közgyűlése és a tulajdonosok sem a projektek célszerűségével sem azok költségével kapcsolatban nem emeltek kifogást.
A közleményben Kocsis István kifejtette: az MVM Zrt. közgyűlése először 2005-ben fogadta el, majd 2006-2008 között évente megújították „az MVM csoport piaci értékének 800-1000 milliárd forintra való növekedését megcélzó stratégiát”. Az ennek megvalósítására vonatkozó pénzügyi lépéseknél az nem volt előre látható, hogy 2008 második felében pénzügyi, gazdasági világválság következik be. Emellett azt sem tudhatta előre, hogy az általa megfogalmazott és a tulajdonosok által jóváhagyott régiós terjeszkedésről szóló stratégiát a tulajdonosok váratlanul megváltoztatják és az MVM szétdarabolását és gyorsított eladását tűzik ki célul.
Mindezek mellett arra sem számított, hogy – állítása szerint – „politikai retorzióként” leváltják posztjáról. A vezérigazgató a közleményében leszögezte: sem neki, valamint tudomása szerint az általa irányított menedzsmentnek sem volt célja vagyoni hátrány okozása. Sőt, ha ő és az általa irányított menedzsment maradhatott volna, és a folyamatban lévő projekteket be tudják fejezni, akkor nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél, azt még stratégiaváltás esetén is el lehetett volna kerülni – írta. „Másként fogalmazva arról van szó, ha nincs önös kormánypolitika, akkor nincs az MVM-nél vagyoni hátrány, hanem több százmilliárdos vagyonnövekmény van” – fogalmazott a vezérigazgató.
Kocsis István szerint leváltása után a közgyűlés által korábban jóváhagyott stratégiai beruházások megtorpantak. Konkrét példaként megjegyezte: az új MVM vezetésnek nem kellett egy befektetési alapban biztosított 600 millió eurós, vagy a Nyugat-Balkán és Románia felé megvalósítás előtt álló régiós fejlesztés, amely bekerült a jelenlegi nemzeti energiastratégiába.
Az MVM Zrt. egykori vezérigazgatója hangsúlyozta: az úgynevezett MVM-s ügyekben – a projektek megállítása és a stratégiaváltás miatt – keletkezett vagyoni hátrányért ténylegesen felelős személyek felderítésében minden segítséget megad és együttműködik a nyomozó hatósággal.
