Kiss József a Mecsek szelíden hullámzó lankáin pihentette a szemét. Ült a magasban, lábai a mélység fölött lógtak, két karjával a háta mögött támaszkodott. Végtelen nyugalmat érzett, ahogyan hallgatta a körülötte süvítő szelet. „Nem is vágyom különösebben a Mennyországra, hiszen itt van körülöttem” – nyugtázta magában.
Alatta hatalmas erdőség húzódott, s a turistautakon – amelyek kiépítésében, mint a Mecsek Egyesület titkára, majd tiszteletbeli elnöke, ő is tevékenyen kivette részét – kirándulók baktattak. „Az életem nem volt hiábavaló” – állapította meg, amikor az egyesületi tagok által kitisztított forrásokra gondolt, vagy a vezetésével emelt erdei pihenőkre, ahol szusszanhatnak egyet a megfáradt hobbivándorok.
A város is ott terpeszkedett előtte. Lüktetett, duruzsolt, fénylett. Rengeteg utca, ház, sors. Autók haladtak szép sorban, egymás után, mint a hangyák, a távolban pedig egy repülőgép ereszkedett alá. Kiss József már régóta tudta, hogy ez a két dolog nem élhet egymás nélkül. Pécs és a Mecsek már nemcsak benne alkot egységet, hanem mindenki szívében, akit erre a tájra vet a vakszerencse.
Lassan a Tubes felé fordította a fejét és elmosolyodott. Ha arra a csúcsra tekint, igazolva látja az elméletét. Háborítatlanul áll ott az összefogással létrehozott kilátó, és bár van mellette két antenna, katonai lokátor nem épült. Ebben neki is része volt, bár erről mit sem tudnak a pécsiek. A halálát követő időszak legnagyobb sikerének tekinti ezt az akciót. Érdemes volt ittragadnia.
Izgalmas hónapok voltak azok egy visszajáró lélek végtelenített létében. Akkoriban gyakran hagyta el a Misinán található őrhelyét, amit egyébként a róla elnevezett kilátó lebontása után emeltek. Mielőtt elindult a városba, végigsimított a saját, toronyban található emléktábláján, hátha szerencsét hoz neki ez a mozdulat. Lent aztán szavak nélkül győzködte a bizonytalankodók lelkiismeretét a természet védelméről, rossz álmokat hozott a hatalom elvtelen kiszolgálóira, sőt még a minisztert is bosszantotta, amikor a hadúr Pécsre látogatott. Megsavanyította a borát.
Mostanában naphosszat üldögél a TV-torony szélén, barátságosan üdvözli azokat, akiket nem sikerült az évek során lebeszélnie az ugrásról, és új kalandokon töri a fejét. Bolyong a környéken egy néhai tudós, tőle szeretné megkérdezni, pontosan mit is jelent az a szó, hogy biomassza.
Nácsa János
