A szélsőségek elleni összefogás nemzeti ügy, a demokrácia biztosítéka – írta az MSZP elnök-frakcióvezetője azzal összefüggésben, hogy 1944-ben ezen a napon, október 15-én fulladt kudarcba Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérlete a második világháborúból, és a nyilasok átvették a hatalmat.
Mesterházy Attila az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt írta: „történelmünk egyik legszégyenteljesebb, legtragikusabb napja 1944. október 15-e. Sikertelen kiugrási kísérlet, puccs és nyilas hatalomátvétel. A vesztésre álló háború drámai végjátszmájában több százezer ember pusztul el, az országot kifosztják, a polgárjogot lábbal tiporják – kihal a civilizáció alapértékeit jelentő európai szellemiség”.
Mint fogalmazott, a náci eszmék tombolása, a magyarországi nyilas rémuralom önmagában óriási tragédia, amely szabad utat enged a gyűlöletnek és az intoleranciának, intézményesíti az erőszakot.
A szocialista pártelnök-frakcióvezető szerint a demokrácia akkor lesz erős, ha a parlamenti pártok, a civil mozgalmak és a magyar kultúra jeles képviselői egyként megálljt parancsolnak a kirekesztő eszmék szószólóinak. Felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági bizonytalanság, a holnaptól való félelem veszélyes táptalaja a legaljasabb eszméknek, a sokasodó gazdasági és szociális problémák legnagyobb vesztesei pedig manapság ismét a legkiszolgáltatottabbak: a szegények, a romák, a hajléktalanok.
„A szélsőségek elleni összefogás nemzeti ügy, a demokrácia biztosítéka. Mindannyiunk felelőssége és kötelessége, hogy egyhangúlag fellépjünk minden szélsőséges megnyilvánulással szemben. Ebben nincs alku és nincs mentség” – zárta sorait Mesterházy Attila.
