A félárú tanuló- és nyugdíjasjegy bevezetése a BKV-nál évi 1,4-1,7 milliárd forint bevételkiesést jelentene, és azok után a közlekedési cég nem igényelhetne központi árkiegészítést, ezért a bevezetést sem a társaság igazgatósága, sem a főváros vezetése nem támogatja – áll a jövő héten ülésező Fővárosi Közgyűlés elé kerülő előterjesztésben.
A Fővárosi Közgyűlés január 28-i ülésén a Fidesz és az MSZP képviselőinek kezdeményezésére már tárgyalt a kedvezményes jegy bevezetéséről, ám akkor a képviselők elhalasztották a döntést, majd a március 31-i ülésen a beterjesztett helyett új tanulmányt kértek a képviselők a félárú BKV-jegy bevezetésének várható pénzügyi hatásairól.
Az elkészült és a közgyűlés jövő csütörtöki ülésére beterjesztett, Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes által jegyzett tájékoztató szerint a félárú jegyek bevezetése „egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül betételkiesést eredményez”.
A kormány és a főváros közötti megállapodás szerint a főváros csak annyi szolgáltatást rendelhet meg, amire a pénzügyi források, a viteldíjbevételek és a cég egyéb bevételei fedezetet adnak. Ha ez a feltétel nem teljesül, az állam jogosult a megállapodásban szereplő támogatási összeget csökkenteni. Vagyis a félárú jegy bevezetésének jelenleg sem a költségvetési, sem a jogi keretei nem adottak a tájékoztató szerint, a város vezetése ezért – összhangban a közlekedési cég igazgatóságával – nem javasolja azt.
