Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és ha nem sikerül választ adni arra, miként lehet megakadályozni e csőd átterjedését más országokra, akkor bajba kerülhet az egész európai gazdaság, benne a magyar is – vélekedett Orbán Viktor szombaton Brüsszelben.
A magyar miniszterelnök a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú európai pártcsalád, az Európai Néppárt (angol rövidítése: EPP) vezetőinek tanácskozása előtt nyilatkozott magyar újságíróknak. Az EPP-csúcs részvevői meghatározó tényezői lesznek a vasárnap ugyancsak Brüsszelben tartandó EU-csúcstalálkozónak.
„Nem fog menni a görög csőd kezelése úgy, hogy ha a rossz görög állampapírokat saját haszon érdekében megvásárló bankok helyett közpénzből akarjuk kifizetni az így keletkezett veszteséget. (…) A magánbefektetők és az európai bankok csak fussák a saját kockázatukat, és ne az adóforintokból tegyék ezt” – mondta Orbán Viktor.
Görögországgal kapcsolatban a magyar kormányfő bírálta az európai döntéshozók „körülményeskedését”, és hangsúlyozta: „az idő fogy, a baj egyre nagyobb”. Szerinte az eurózónához tartozó államoknak olyan pénzügyi alappal kell rendelkezniük, „amely elég izmos és erőteljes ahhoz, hogy hihető legyen a gazdasági élet és a pénzpiac szereplői számára, hogy a bajba jutott, eurózónához tartozó államokat abból a pénzből meg lehet segíteni”.
Ma ilyen alap még nincs, hiszen a mostani, 440 milliárd eurós alap erre nem elegendő – állapította meg Orbán. Mint megjegyezte, számításaik szerint ráadásul abból a 440-ből már csak 290 milliárd van meg. A nagy kérdés – mondta – az, hogy lehet-e ezt az alapot emelni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a németek úgy érkeztek a mostani brüsszeli tanácskozásra, hogy nincs mandátumuk bármilyen jelentősebb tőkeemelés jóváhagyására.
„Ezért könnyen lehet, hogy a holnapi csúcs csak félkész munkát végezhet majd” – vélekedett a miniszterelnök.
Orbán Viktor leszögezte: Magyarország hosszú távú sikerének az egyik feltétele az, hogy Európa is sikeres legyen. A gyenge országok – tette hozzá – gyengítik, az erősek erősítik a többi európai országot.
„Magyarország a saját útját járva erős ország akar lenni, és így akar segíteni a többieken” – jelentette ki.
A kormányfő szerint Magyarországnak el kell hárítania annak a veszélyeit, hogy az európai válságkezelés során rá nézve kedvezőtlen döntések szülessenek. Ilyen lehetséges fenyegetésként említette azt, ha az adórendszerek egymáshoz történő közelítését várnák el az EU-országoktól. Ez – vélekedett Orbán Viktor – nem vezetne ki a válságból, hanem jelentősen csökkentené az ország erejét.
A másik lehetséges fenyegetést abban jelölte meg a miniszterelnök, ha nem tőkésítenék fel az európai bankokat. Akad ugyanis Európában jó néhány olyan bank – érvelt -, amely feltőkésítés nélkül bajba kerülhet, és magával ránthat nemzetgazdaságokat. A kérdés – folytatta – az, hogy ki adjon pénzt a bankoknak.
Elképzelhetőnek mondta, hogy erre olyan válasz születik, mindegyik ország kezelje a saját bankjait. Ez Orbán szerint magyar szempontból rokonszenves megoldás lenne, Magyarországon ugyanis az egyetlen magyar kézben levő nagybank, az OTP alkalmas állapotban van a mostaninál is súlyosabb megpróbáltatások elviselésére.
A második, Magyarország számára szintén elfogadható megoldási módként azt a lehetőséget nevezte meg Orbán Viktor, hogy az euróövezet államai „dobják össze a pénzt” a saját bankjaik feltőkésítésére. A kormányfő szerint az a fontos, hogy a magyaroknak ne kelljen pénzt adniuk más országok bankjainak a kisegítésére.
