Talán a kilátásba helyezett bírság hatására, a még öt napig tartó népszámláláson egyre többen szolgáltatnak adatot azok közül, akik ezt eddig nem tették meg; több egyetemi városban sok ott tanuló külföldi diák jelentkezik összeírásra – számolt be a legújabb fejleményekről Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője az MTI-nek.
Mint mondta, annak, aki három hónapnál hosszabb ideje él Magyarországon, itt kell kitöltenie a személyi és a lakáskérdőíveket.
Virágh Eszter utalt arra: az utóbbi napokban sok bérlő is jelzi, hogy eddig nem írták össze, feltehetően azért, mert „a lakástulajdonosok érezték kötelességüknek a kérdőívek megválaszolását, olykor megfeledkezve a bérlőkről kitöltendő személyi kérdőívekről”.
Az idei népszámláláson az volt a cél, hogy mindenkit csak egyszer, egy helyen írjanak össze, ott, ahol életvitelszerűen él. Ez alól csak az úgynevezett „kétlakiak” kivételek, akik otthonuktól távol, más településen dolgoznak vagy tanulnak, de rendszeresen hazajárnak. Rájuk két helyen is várnak a kérdőívek, hiszen az ő életük valóban két helyszínen zajlik – magyarázta Virágh Eszter.
Elmondása szerint az összeírás első három hete többnyire zökkenőmentes volt, olykor azonban előfordult a számlálóbiztosokkal szembeni agresszivitás is: kiabáltak velük, elkergették őket, kutyát uszítottak rájuk, sőt néhányszor tettlegesen is bántalmazták az összeírókat. Egy esetben szexuálisan is zaklatták az összeírót – mutatott rá.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy a rendőrségen minden esetben megtették a szükséges feljelentést. A rendőrség megkülönböztetett figyelemmel kíséri a népszámlálást, ez a KSH és az Országos Rendőr-főkapitányság együttműködési megállapodásának is köszönhető.
A szóvivő megemlítette: a fedél nélküliek megszámlálására a szeretetszolgálatok munkatársait is felkérték, mivel ők részt vesznek a hajléktalanok szociális gondozásában is, s így a munkájukat nagyban segíti, hogy tudják, hol találják meg a hajléktalanokat.
Az adatgyűjtés során kiderült, a hajléktalanok tájékozottak a népszámlálásról: a rádióból és az egymás közötti információcsere alapján tudják, hogy kötelező a válaszadás, és büntetőeljárást von maga után, ha nem közlik az adatokat. Néhány településen előfordult, hogy a polgármesteri hivatalban vagy a KSH helyi kirendeltségénél jelentkeztek adatfelvételre – tette hozzá.