-2 C
Pécs
szombat, november 23, 2024
Kezdőlapne pipáld kiMa van a reformáció emléknapja

Ma van a reformáció emléknapja

A 15–16. századokban végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében  a vallással kapcsolatos magatartás  megváltozott. Október 31. a reformáció emléknapja, amikor a protestáns egyházak arra emlékeznek, hogy Luther Márton 1517-ben ezen a napon tette közzé 95 pontját és ezzel megkezdődött a reformáció vallási, szellemi és társadalmi folyamata.

Luther Márton először az általa megfogalmazott 95 tézisben írta le  követeléseit és tanításait, melyet a  wittenbergi kolostor kapujára  szögezett fel.  A tételeknek rendkívüli hatása volt: futótűzként terjedtek a Német-római Birodalomban, és számtalan hívet szereztek maguknak. Ugyanebben az  időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát.  Ekkor alakult ki a  a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához vezetett. Ezek közül az evangélikus egyház (más néven lutheránus egyház) és a református egyház a legismertebbek. Befolyása megtartása érdekében a katolikus egyház az ellenreformációval válaszolt.

Az egyháztörténetben a reformáció azon világtörténelmi események egyike, amelyek hatása a felvilágosult  műveltség minden ágában kisebb-nagyobb mértékben felismerhető, s melyek nemcsak az egyházi, de a politikai élet körében is jelentős változásokat idéztek elő. Ebben az időben történtek olyan fontos történések, mint  a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések,  a tudományok és művészetek 15. századi újjáéledése, melyek a világot gyökeresen megváltoztatták.

Kálvin János  1535-ben Svájc francia részén, Bázelban írta világhírű művét A keresztény vallás rendszere címmel, amely őt az egész francia reformáció fejévé tette. Kálvin fő tanítása a predesztináció, az eleve elrendelés elve. Az ember köteles erkölcsös és tevékeny életet élni. Kálvin a reformáció új irányzatát vitte sikerre Genfben, amelynek alapján a református egyházak világszerte ma is működnek. Rendszerét és a református egyházat kálvinizmus néven is szokás emlegetni. Egyetlen más protestáns egyház sem gyakorolt ennél mélyebb és tartósabb hatást a nyugati világra.

A 16. század közepére a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével a reformáció Magyarországon is elterjedt, ahol kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a katolikus Habsburgok elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. A reformáció nagy mértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

Forrás: wikipedia.hu

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő