Száztizennégy erdélyi kisvárosban mérte fel a lakosság vállalkozói hajlamát négy romániai és egy magyarországi szervezet egy uniós projekt keretében, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 81 százalékának egyáltalán nem áll szándékában önálló vállalkozást indítani.
A Szabadság című kolozsvári napilap szerint a Romániai Vállalkozásokért Egyesület, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja, a LAM Alapítvány, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület, valamint a magyarországi Türr István Képző és Kutató Intézet által közösen irányított projekt célja 540 vállalkozó képzése, és ennek nyomán legkevesebb 54 új kereskedelmi társaság létesítése.
Csata Zsombor szociológus szerint Erdélyben 27 vállalkozás esik ezer főre. Az erdélyi kisvárosokban lakó személyeknek mindössze 4,6 százaléka alapított kis- és középvállalkozást, és 13,5 százalékra tehető a potenciális vállalkozás-létesítők aránya. A megkérdezettek 81,9 százaléka nem kíván saját céget alapítani.
A szociológus szerint a vállalkozói hajlam nagyobb a kisvárosi magyarok körében, mint a románok között, a tömbben élő magyarságnál pedig az együttműködési hajlam és a bizalom magasabb, mint a románokkal együtt, kisebbségben élő romániai magyar közösségekben.
A felmérés a megtakarítási szokásokat is vizsgálta. Kiderült, hogy a megkérdezettek több mint 70 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, az ezzel rendelkező háztartások egyharmadánál pedig a félretett pénz összege nem haladja meg az évi nettó átlagjövedelmet.
Péter László szociológus szerint az erdélyi potenciális vállalkozók körében egyre nagyobb a magasan képzett nők aránya. Megtalálhatóak közöttük az elégedetlen, 40 év körüli állami alkalmazottak, a hazatelepült vendégmunkások, akik külföldi tapasztalataikat akarják gyakorlatba ültetni saját vállalkozás keretében. Fiatal pályakezdők is vannak köztük, akárcsak volt vállalkozók, akik szintén tudásukat akarják hasznosítani egy új vállalkozásban.
