A pénteki lengyel nemzeti ünnepen Varsóban kitört zavargások nyomán a hatóságok 210 személyt – köztük egy magyar állampolgárt – vettek őrizetbe, az összecsapásokban 40 rendőr könnyebben megsérült, a rendbontók 14 URH-s kocsit vertek szét – közölte a varsói rendőrkapitányság szóvivője.
Mint Maciej Karczynski szombaton a PAP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, 29 személyt kórházba szállítottak. Az őrizetbe vettek csaknem fele külföldi: 92 német, 1 spanyol, 1 magyar és 1 dán állampolgár van köztük. Negyvennyolc óra elteltével büntetőeljárás eljárás indul ellenük, amennyiben beigazolódik, hogy veszélyeztették rendőrök testi épsségét és kárt okoztak tulajdnonban.
Krzysztof Kwiatkowski igazságügyi miniszter szombaton a PAP-nak nyilatkozva elmondta: a varsói belvárosi bírósághoz már szombat reggel beérkeznek az első feljelentések, s az ítéleteket gyorsított ütemben fogják meghozni. Harminc bíró foglalkozik a rendbontási ügyekkel, a bírók egy részét szabadságukról hívták vissza.
Hangsúlyozta, hogy a külföldiekkel szemben ugyanolyan szigorral fognak eljárni, mint a lengyel állampolgárokkal szemben. Emlékeztetett: Lengyelország három évvel ezelőtt megállapodást írt alá az Európai Unió tagországaival „a bírósági ítéletek gyors végrehajtásáról”.
Kwiatkowski nem részletezte, hogy milyen változtatásokat terveznek a gyülekezési jogban, amelyek elejét vennék a jövőben hasonló rendzavarások megismétlődésének. Ennek szükségességéről a zavargások után tett nyilatkozatában már Bronislaw Komorowski államfő is említést tett. A miniszter rámutatott, hogy két érték áll szemben egymással: a nézetek kifejezésének szabadsága egyfelől, másfelől viszont az a lehetőség, hogy a hatóságok ezt a szabadságot korlátozhatják, ha egyesek ezt a jogot rendzavarások előidézésére használják.
Hanna Gronkiewicz-Waltz varsói főpolgármester emlékeztetett, hogy a varsói városháza már több hónapja kidolgozta javaslatait a gyülekezési jogban eszközlendő változtatásokra, mert a jelenlegi előírások túlságosan liberálisak. Az érvényben lévő jogszabályt 22 évvel ezelőtt fogadták el, és – mint a főpolgármester hangsúlyozta – akkor ez válasz volt a kommunizmus idején követett gyakorlatra, amikor a tüntetéseket nem engedélyezték.
A városháza javaslatai értelmében ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben nem lehetne egyszerre több nyilvános rendezvényt tartani. Megtiltanák egyúttal pirotechnikai eszközök használatát a demonstrációkon, és a résztvevők nem takarhatnák el arcukat, amivel lehetetlenné teszik azonosításukat.
