Történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) X. ülésének második napján. A miniszterelnök a budapesti tanácskozáson szólt arról is, hogy bár tombol az európai válság, Magyarországon – igaz, „vért verítékezve”, de – sikert siker követ. Kitért arra is: nem lehet eltűrni, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától.
A kormányfő szerint a kettős állampolgársággal – amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél – megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata pedig az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani – tette hozzá, majd úgy fogalmazott, hogy öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem.
Megjegyezte azt is, hogy bár a magyar népesség fogy, az állampolgárok száma nő, és hosszabb távon ugyan nem lehet a demográfiai problémákat közjogi eszközökkel orvosolni, „de egyelőre azt tudjuk mondani, hogy a népességfogyás ellenére 160 ezer környéki, az év végére reményeink szerint 200 ezres növekmény áll be a magyar állampolgárok számát tekintve”.
Az európai politikáról szólva Orbán Viktor úgy vélekedett, az Európai Unió a megalakulása óta minden valószínűség szerint a legnehezebb évét éli, a vita pedig arról szól, hogy mi is legyen az európai kontinens, azon belül az EU jövője. Szerinte nem egyszerűen arról van szó, hogy másfajta Európát akarnak a britek, a németek és a franciák, hanem arról, hogy szinte mindenki másfajta Európát szeretne, sokan pedig a konstrukció alapelemeit, „tartóoszlopait” is szeretnék áthelyezni. „Számos gyenge pontja van annak az építménynek, amelyben mindannyian élünk, hiszen a Kárpát-medencében élő magyarság tekintélyes része az EU-n belül él” – hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök szerint bár a kormányváltás óta továbbra is tombol az európai válság, a magyar kabinet – igaz, hogy „vért verítékezve”, „tégláról téglára, lépésről lépésre haladva”, de – újjáépíti az országot, és sikert siker követ. Ez akkor is így van, ha a mindennapi életszínvonalban még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogy az emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami történik Magyarországon – mondta, megerősítve egyebek mellett azt, hogy míg Európában szinte mindenhol nő az államadósság, addig Magyarországon folyamatosan csökken.
A Kárpát-medencei magyarság – folytatta – a következő években egy fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején, „de kétségkívül bővülni fognak”, ezért nem a meghátrálás, nem a kivárás a helyes politika a következő időszakban.
Nagy kérdésnek nevezte, hogy Európa mely országainak lesz elegendő közösségi ereje ahhoz, hogy a szükséges átalakításokat elvégezze, de szerinte Magyarországnak nincs mitől félnie a legutóbbi választáson létrejött „történelmi összefogás” miatt. Az átszervezés zajlik, a parlament előtt van egyebek mellett a közoktatási törvény – amely kimondja, hogy „hazafias nevelést várunk el az iskolákban” – és a felsőoktatási törvény javaslata is – jegyezte meg.
Kifejtette: a Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladata is van az átszervezés mellett – amely elől „nem bújhatnak el a töklevél alá” -, ez pedig abban áll, hogy erőt kell adni az embereknek, hogy ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak.
A kormányfő kiállt amellett, hogy a magyar államnak aktívnak kell maradnia, akármilyen kritikák érik, továbbra is a saját nemzeti érdekeiből kell levezetnie a mindenkori lépéseit, saját magyar gazdasági modellt kell építenie, és folytatnia kell a másfél évvel ezelőtt elkezdett munkát.
A magyar államnak a Kárpát-medencében cselekvő államnak kell lennie, ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”, és amely állampolgársággal rendelkezett – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki azt is mondta, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a szomszédos államokban kormányon vagy ellenzékben lévő, de a közép-európai együttműködés jegyében „velünk együttműködni hajlandó és képes politikai erőkkel”.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy „rendkívül bonyolult” év következik, mert szinte „minden jelentős magyar közösség otthonában” – leszámítva az anyaországot – választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. A Máért résztvevőinek Orbán Viktor ezért bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikai szándékot kívánt a következő nehéz esztendő feladatainak megoldásához. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak” – zárta szavait a miniszterelnök.
