A Cella Septichorában a régmúlt karácsonyok szellemét felidézve elevenítik fel a római kori Saturnalia ünnepét. A ma ismert karácsonyunk egyes külsőségeiben erre az ősi hagyományra vezethető vissza.
Az évszázadok során más-más néven élt tovább a Saturnalia ünnep, amelyet az ókori Rómában a téli napforduló idején tartottak meg Szaturnusz isten tiszteletére, akinek idején még boldog aranykorban éltek az emberek. A karácsonyunk részben, külsőségeiben erre a hagyományra vezethető vissza.
A városlakók minden este hatalmas lakomákat tartottak, az épületek színes díszekbe borultak, a rokonok pedig megajándékozták egymást. Ebben az időszakban szabad, szinte kötelező volt az egyébként tiltott kockajáték is, a lakomákon pedig a kockával kisorsolt Saturnalia király elnökölt. Az egész várost megmozgató ünnepség hagyományosan december 17-én kezdődött, s általában egy hétig, december 25-ig tartott.
Az ókori ünnep egyik érdekessége volt, hogy szolga és gazda egyenrangúnak számított: a szolgák kiszolgálást kaptak gazdáiktól, akikkel együtt vehettek részt a lakomákon. Az ünnep alatt Róma utcáin vidám hangulat uralkodott, amelyen boldog-boldogtalan, szegény és gazdag egyaránt részt vett.
A Cella Septichora falai között ezt idézik fel a „Régmúlt Karácsonyok Szelleme” című rendezvényen december 17-én, szombaton.
Itt a látogatók és a szervezők cserélnek helyet egymással: 13 órától félóránként gyerekek indítanak tárlatvezetést az ókeresztény sírkamrában. Majd a vállalkozó kedvűek karácsonyi díszeket és ajándékokat készíthetnek „Pillangóvirág kisasszonyok” segítségével.
Délután 16 órakor veszi kezdetét a MiaManó Színház betlehemes játéka, amely egy szakrális rítus. Egyszerre teszi vidámmá és meghitté az ünnepet gyerek és felnőtt számára egyaránt, s így mindenkinek része lehet a betlehemi jászol elkészítésében, és a gyertyagyújtás közösségi élményében.
Czimermann Zsuzsanna írása.
