A Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín támogatását is megvonja 2012 január 1-től a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a két fővárosi színház szerződésének felbontásával a tárca 477 millió forintot takarít meg.
A Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín vezetője is rendkívüli társulati üléssel egybekötött sajtótájékoztató tartott szerdán. Mindkét igazgató elmondta, hogy december 15-én kaptak levelet a minisztériumtól, amelyben arról értesítették őket, hogy a színházzal kötött szerződést felbontják és januártól megvonják a állami támogatást.
Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója arról beszélt, hogy a színház üzleti tervét a vagyonkezelő ebben az évben 38 millió forint mínusszal fogadta el, így ha a minisztérium nem utal pénzt, januárban nem tudják kifizetni a decemberi béreket. Ha a színházat bezárják, a januárra eladott jegyeket is vissza kellene fizetni.
Az igazgató elmondta: levelet ír a miniszternek, amelyben választ kér arra a kérdésre, bezárják-e a színházat, ami jogi és gazdasági következményekkel jár vagy tovább kívánják üzemeltetni. Mint rámutatott, ebben az esetben el kell utalniuk a pénzt a januári és februári bérek kifizetésére.
A levél szerint a NEFMI évek óta sikertelen erőfeszítéseket tesz arra, hogy a Budapesti Kamaraszínházzal összefüggő jogosultságait és kötelezettségeit átadja a Fővárosi Önkormányzatnak.
Balázsovits Lajos, a Játékszín igazgatója a színház társulati ülésén úgy fogalmazott: értetlenül áll az egész előtt, semmi konkrétumot nem tud arról, hogy mi a szándék a színházzal, milyen formában működhet tovább. Mint mondta: reméli, hogy az ünnepek után sikerül a minisztériummal tárgyalnia és kompromisszumot keresve megtalálniuk a megoldást. Hangsúlyozta, hogy a Játékszín nem tud működni az állami támogatás nélkül, ha nem kapják meg a pénzt, február végén be kell zárni a színházat.
Társulati ülésén mindkét igazgató kitért arra, hogy a szerződés jogvita esetére egyeztetést ír elő, mint mondták, semmilyen egyeztetés nem történt az ügyben. Arra is rámutattak, hogy az általuk megkérdezett szakértők jogilag nem tartják korrektnek a szerződés felbontását. Mindkét színházvezető hallott a három állami fenntartású színház, a Magyar Színház, a Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín összevonásának tervéről, de, mint mondták, senki nem tárgyalt velük erről a lehetőségről.
Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára arról beszélt, hogy szakmaiatlan dolog az évad közepén megvonni a támogatást egy színháztól.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságára vonatkozó költségvetési fejezeti előirányzatnak az a sora, amely a gazdasági társaságként működő kulturális intézmények finanszírozásáról szól, a 2011-es 7,3 milliárd forintról 2012-ben 6,4 milliárd forintra csökken. A tárcának tehát mintegy egymilliárd forintot kell megspórolnia – hangzott el az államtitkárság év végi háttérbeszélgetésén. A Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín közhasznúsági szerződésének felbontásával a tárca 477 millió forintot takarít meg.
Gazdasági társasági formában számos intézményt tart fönn a NEFMI, például a Művészetek Palotáját, a Nemzeti Táncszínházat, az Uránia Nemzeti Filmszínházat, a Magyar Cirkusz és Varietét, a Műcsarnokot, a keszthelyi és a gödöllői kastélyt, valamint a Budapesti, a Dél-Dunántúli és a Kelet- Magyarországi Filharmónia Nonprofit Kft.-ket.
Ezek további működtetésének vállalása a tárca számára nem volt kérdés. A megtakarítandó másik körülbelül félmilliárdos összeg „szétterítésén” még gondolkozik az államtitkárság – mondta Hammerstein Judit helyettes államtitkár a szerdai beszélgetésen.
