A civil szervezetek az állami és az uniós források, valamint a központi költségvetésen kívüli támogatások révén 30 milliárd forintot jócskán meghaladó bevételhez juthatnak 2012-ben – mondta Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek adott év végi interjújában.
Latorcai Csaba hangsúlyozta: a civilek támogatására az elfogadott költségvetés közvetlenül 3,4 milliárd forintot biztosít. Ez az összeg nem zárolható, nem vonható el és maradványtartási kötelezettséggel sem terhelhető – mondta.
A helyettes államtitkár közlése szerint ez az összeg biztosan emelkedni fog, mert a civiltörvényben rögzített új szabályok szerint a jövőre a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) helyébe lépő Nemzeti Együttműködési Alapnak (NEA) költségvetésen kívüli forrásai is lehetnek.
Kiemelte, hogy 2012-ben már uniós források is rendelkezésre állnak majd. Mint elmondta, jelenleg azt készítik elő, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) konstrukcióján belül többmilliárdos, akár 10 milliárd forintnyi forrást sikerüljön biztosítani a civileknek, kifejezetten foglakoztatást erősítő vagy serkentő programokra.
Már az idén is 13 milliárd forintnyi forrás jutott a civileknek, ezen felül több mint 20 milliárd forint olyan programokra, feladatok ellátására, szolgáltatások biztosítására – akár normatív alapon -, amelyeket nagyrészt civilek végeztek. Ez a forrás meglesz a következő évben is, sőt az uniós források bevonásával növekedni is fog, így az összeg messze meghaladhatja a 30 milliárd forintot – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Latorcai Csaba a néhány hete elfogadott civiltörvényről azt mondta: soha nem látott, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaznak a Nemzeti Együttműködési Alapnál (NEA), így a döntéshozók érdekeltségi körébe eső szervezetek nem részesülhetnek támogatásban. A NEA tanácsa és az egyes kollégiumok 2012 első hónapjaiban állhatnak fel, a tagokat megválaszthatják és március 15-ig közzétehetik a pályázati felhívásokat.
A civil társadalmi kapcsolatokért is felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint a NEA pályázatait minden évben február 15-ig kell nyilvánosságra hozni, de jövőre ez a határidő – a testületek felállítása érdekében – március 15-e lesz.
Latorcai Csaba a törvényjavaslatot ért korábbi bírálatokra reagálva azt mondta, hogy eddig is volt országgyűlési és miniszteri delegált az NCA-ban, s az sem volt előírás, hogy a delegáltnak civilnek kell lennie. Így az új NEA felállítása egyfajta garanciát jelenthet – vélekedett a helyettes államtitkár.
Mint mondta, a civil szektorért felelős miniszternek (jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszternek) is a stratégiai partnerek jelölése alapján kell delegálnia a NEA-ba. Az adott ágazatban jelentősnek minősülő civil szervezet lehet stratégiai partner, amely így az ágazaton belüli szervezetek véleményét közvetlenül is meg tudja jeleníteni.
Latorcai Csaba kitért az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a civil szervezetek gazdálkodását vizsgáló jelentésére is, amely az összegzése szerint egyértelműen megállapította az eddigi döntéshozatali rendszer teljes alkalmatlanságát.
A helyettes államtitkár szerint az ÁSZ által az NCA-nál feltárt 20 millió forintnyi szabálytalanság összességében kevés, de ahhoz képest, hogy ez egy szúrópróbaszerű ellenőrzés volt, rengeteg. Mint közölte, ez a 400 millió forintnyi megvizsgált támogatás 5 százaléka. A helyettes államtitkárság az új törvény előkészítése során egyeztetett az ÁSZ-szal, amely üdvözölte az új szabályozást – mondta el a szakpolitikus.
Latorcai Csaba beszélt a korábban több bírálatot kapott egyedi miniszteri keretről is. Úgy fogalmazott, a keret céljainak parlamenti ismertetésekor lecsillapodtak a kedélyek. A helyettes államtitkár hozzátette: így formai okok miatt „nem véreznek majd el” formailag hibás, ám társadalmilag felkarolandó kezdeményezések.
Közlése szerint a teljes civil szféra támogatására fordítható összeg 10 százalékáról rendelkezhet a tárcavezető.
Latorcai Csaba azt mondta, nem tudni, jelenleg hány civil szervezet létezik, ezért létrehoznak egy közhiteles nyilvántartást, amelyet 2012-ben feltöltenek, és azt a bíróságok fogják vezetni. Akkor lesz majd látható, hogy hány szervezet van.
Hozzátette: azok a civil szervezetek, amelyek 2012. május 31-ig nem nyújtják be a bíróságra mérlegbeszámolójukat és tevékenységi jelentésüket, felszólítást kapnak. Ha ennek sem tesznek eleget, akkor az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként kezdeményezi a bíróságnál a megszüntetést.
Latorcai Csaba szerint ez ugyan hosszú folyamat, de nem jelent adminisztratív terhet a civil szervezeteknek. Hangsúlyozta: újdonság, hogy ezzel lehetőség nyílik a nem létező, nem működő, vagy nem civil tevékenységet végző szervezetek végelszámolás vagy felszámolás útján történő megszüntetésére.
A helyettes államtitkár ismertette a közhasznúvá válás törvényi feltételeit: minden állami, önkormányzati tevékenységet végző szervezet, amely mögött minimális támogatottság áll, és amely rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek ezen tevékenység végzéséhez szükségesek, az a jövőben közhasznúvá válik. Egyetlen tevékenységet sem szeretnének preferálni, így azok nincsenek felsorolva – tette hozzá.
Latorcai Csaba a helyettes államtitkárság előtt álló legfontosabb feladatokat ismertetve kiemelte: meg kell alkotni a végrehajtási rendeleteket, a forrásokat pedig a civil szervezetek között úgy kell elosztani, azokat oda kell rendelni, ahol „megadatik a lehetőség, hogy azáltal kitörjenek és megmutassák magukat egész Magyarország számára”.
