Az euróövezet országai minden lehetőséget meg fognak ragadni annak érdekében, hogy a zóna kilábaljon a válságból, és fenntartsák a legmagasabb, AAA fokozatú hitelminősítői besorolást az övezet stabilitását biztosítani hivatott mentőmechanizmusnak (EFSF).
Ezt Jean-Claude Juncker, az övezet pénzügyminiszteri tanácsának (Eurogroup) elnöke emelte ki azt követően kiadott közleményében, hogy a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség kilenc euróövezeti tagállamot leminősített pénteken, arra a véleményére hivatkozva, hogy az eddig hozott válságintézkedések nem elégségesek a pénzügyi problémák kezeléséhez.
Közleményt adott ki Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is, aki úgy vélte, a hitelminősítő döntése „nem következetes”.
A Standard & Poor’s megvonta a lehetséges legjobb, AAA államadós-besorolást Franciaországtól – a második legnagyobb valutauniós gazdaságtól – és Ausztriától, Portugáliának pedig Magyarországénál gyengébb, nem befektetési ajánlású besorolást adott. Olaszország, Ciprus és Spanyolország hosszú futamidejű szuverén adósságainak besorolásait kettő, Málta, Szlovákia és Szlovénia osztályzatait egy fokozattal csökkentették.
Juncker – aki egyben a továbbra is AAA besorolást élvező Luxemburg miniszterelnöke – a döntés után kiadott közleményében jelezte: az euróövezet tagállamai tudomásul vették a határozatot. Megvédte ugyanakkor mindazokat a lépéseket, amelyeket az övezet országainak vezetői tettek a válság leküzdése érdekében, és megemlített számos olyan intézkedést is, amelyet az egyes – most leminősített – tagországok tettek.
Az Eurogroup elnöke leszögezte: az övezet állam- és kormányfői „messzire ható intézkedéseket tettek, amelyek az Európai Központi Bank (EKB) döntéseivel együtt az állampapír- és bankközi piacokon uralkodó feszültség jelentős enyhüléséhez vezettek”.
Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli közleményében szokatlanul élesen bírálta a hitelminősítői döntést. Mint fogalmazott, sajnálja, hogy a Standard & Poor’s nem véletlenszerű és nem következetes határozatot hozott éppen olyan időben, amikor az euróövezet „minden fronton döntő lépésekbe kezdett a válság elleni fellépés keretében”. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek a szükséges államháztartási konszolidáció és szerkezeti reformok felé vezetnek, orvosolják a bankágazat gyengeségeit, és javítják a gazdaságpolitikai együttműködést – húzta alá.
Ő is kiemelte, hogy az állam- és kormányfői közös döntések, valamint az EKB lépései elengedhetetlenek voltak a piaci feszültség csökkentéséhez.
A hitelminősítői döntésre adandó válaszként Rehn megemlítette, hogy minél előbb véglegesíteni kell az ideiglenes jelleggel létrehozott EFSF-et a jelenlegi tervek szerint ez év közepén felváltó állandó stabilitási mechanizmus, az ESM működési feltételeit. Arra is kitért, hogy a következő két hónapon belül az EU újra megvizsgálja, elegendő-e a korábban elhatározott 500 milliárd eurós keret a – pénzügyi nehézségekkel küzdő euróövezeti államok segítésére is hivatott – stabilitási mechanizmus megnyugtató működtetéséhez.
