Egy héttel a határidő lejárta előtt több mint 100 ezren jelezték a lakóhelyük szerinti jegyzőnél, hogy részt kívánnak venni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők októberi választásán; négy éve csaknem kétszer ennyien jelentkeztek.
A kisebbségi jegyzékbe az kérheti a felvételét, aki a 13 kisebbségi közösség egyikéhez tartozónak vallja magát, és szavazni kíván a jelöltekre, vagy maga is jelöltként kíván indulni. Ehhez az szükséges, hogy július 15-ig egy formanyomtatványon kérje az adott kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét a helyi jegyzőtől.
A jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya az, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem az internetről letöltött, fénymásolt vagy egyéb módon sokszorosított kérelemnyomtatványt tölti ki és juttatja el a helyi választási iroda vezetőjéhez.
A kisebbségi szervezetek azonban nem gyűjthetik az említett kérelemnyomtatványokat, és erre nem is hívhatják fel a választópolgárokat. A kérelem és a kisebbségi választói jegyzék ugyanis személyes és különleges adatokat tartalmaz. A jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be, feladatai végrehajtásakor.
A kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok számáról a helyi választási iroda vezetője (a jegyző) – a kisebbségi választás kitűzéséig – minden hét első munkanapján információt szolgáltat az Országos Választási Iroda (OVI) részére. A jegyzőktől kapott legutóbbi adatok szerint eddig 103.620-an kérték a jegyzőnél felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe. A felvettek 60 százaléka (62.598 választó) kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, 22 százaléka (22.613-an) németnek, 5.570 választó szlováknak, 4.893 horvátnak, 1.507 románnak, 1.254 szerbnek, 1.003 ruszinnak, 1.030 lengyelnek, 835 görögnek, 749 bolgárnak, 620 örménynek, 511 szlovénnek és 437 pedig ukránnak.
Négy évvel ezelőtt mintegy 200 ezer választó kérte kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét: 106 ezren szerepeltek a cigány, csaknem 46 ezren a német, 15 ezren a szlovák, 11 ezren a horvát, 4 ezren a román, 3-3 ezren a lengyel és a ruszin, több mint 2-2 ezren a görög, az örmény, a szerb és a bolgár, ezren-ezren az ukrán és a szlovén választói jegyzékben.
