A 27-es ellenőr 42 éves, tizennégy éve dolgozik a szakmában. Azt mondta, nevét nem kell leírni, mert arcról úgyis mindenki ismeri. A 27-es ellenőr az évek alatt sok mindent megtapasztalt. És igen, nem szeret bírságolni.
– Hogyan kell elképzelni egy ellenőr napját?
– Nyolcórás műszakokban dolgozunk heti vezénylés alapján, városrészek szerint osztjuk fel a napi vonalakat, Uránváros, Kertváros, belváros és a Budai Vám. Ezen belül teljesen szabad kezet kapunk, hogy mely járatokra szálljunk fel. Tizenkét ellenőr járja a várost nyolcórás műszakokban, ez hat párost jelent. A társ olyan az ellenőrnek, mint a testvére. Nem válhatnak külön semmilyen körülmények között sem. Együtt szállunk fel és le. Mindig fokozott figyelmet fordítunk egymásra, egymás segítségére sietünk, bármilyen probléma adódik.
– Mégis miért csinálja ezt a munkát, hiszen ellenőrnek lenni mostoha feladat?
– Az utasok hónapról hónapra megdolgoznak azért a pénzért, amiből a jegyet, a bérletet vásárolják. És ezért igénybe vehetik a szolgáltatást, a meleg és kényelmes buszt a téli hidegben, a gyorsabb közlekedést és az egyre jobb buszokat. Én azzal szeretném a becsületes utasokat megvédeni, hogy a jogosulatlanul utazókat kiszűröm. Ez persze egy adok-kapok helyzet, ha én tisztelettel kezelem az utast, cserébe ezt én is elvárom. Mindennél többet ér a köszönet az emberséges modorért, az, hogy sokan megismernek és elismerik a hozzáállásomat.
– Mégiscsak a munkája része az, hogy embereket büntessen. Nem rossz ezzel foglalkozni?
– De. Bírságot kiszabni mindig kellemetlen dolog – nemcsak az utasnak, az ellenőrnek is. Ilyenkor nem könnyű feladat elé áll az ellenőr sem, a szituációt a lehető legjobb kommunikációval és modorban kell megoldani. Ez nem könnyű néha, emberekkel foglalkozni mindig komoly kihívást jelent. Ám az egymás iránt való tisztelet és emberség sokat könnyít a dolgon.
– Nem tesznek kivételt ismerőssel, nem esik meg a szívük valakin?
– Soha nem teszünk kivételt, mérlegelési lehetőségünk sem lehet. A bírságolás során nem számíthat az ismeretség vagy egyéb indok, ami miatt elhagyhatnánk a büntetést. Egyszerű: ha nincs érvényes jegy vagy bérlet, nem lehet igénybe venni a szolgáltatást. Nincsen ingyen járat.
– Sokan vádolják az ellenőröket azzal, hogy a helyszíni bírságot zsebre teszik. Alaptalan?
– Teljesen. A helyszínen kötelességünk nyugtát adni, hetente nagyon szigorúan el kell számolnunk minden egyes forinttal.
– Érték-e már atrocitások a bírságolás miatt?
– Ez ebben a szakmában mindenkivel megesik. Jó pár évvel ezelőtt egy nyakkendős, jól szituált férfi használt jeggyel utazott. Elkaptuk, gond nélkül kiszabtuk a bírságot, amikor a busz a megállóba ért és kinyílt az ajtó, nagy lendülettel kilökött az utcára. Persze bírósági ügy lett belőle. De arra is volt példa, hogy hat keménykötésű utas vett körül fenyegetőzve – az ilyen eseteket is meg kell oldani.
A 27-es ellenőr családos ember, munkába állása előtt egy sportszergyártó cégnél dolgozott. Kényszerűségből kellett otthagynia a munkát, ezután letette az érettségit. Amikor hallott az ellenőri álláslehetőségről, rögtön jelentkezett. Az eltöltött évek alatt a cég jóvoltából egy budapesti forgalmi tisztiiskolát is elvégezhetett. A család mellett nem volt könnyű, de ez lehetőséget teremt az előrelépésre, ami szintén fontos számára.
