Nem kell országokat utaznunk ahhoz, hogy zarándokutakat találjunk, ugyanis megyénkben számos izgalmas, különböző hosszúságú és nehézségű szakaszok vannak, melyek tökéletes sétaútvonalak. Összeszedtünk a legszebbeket, hogy kedvünkre válogathassunk, ha van egy fölösleges hétvégénk.
Az útvonalakat Bozóky Anitával, a Pécsi Egyházmegye turisztikai főmunkatársával állítottuk össze.
[box title=”Kelet Mecsek: Kisújbánya, Püspökszentlászló” box_color=”#e29292″]
Hossz: 10 km, körtúra
Állomások: Kisújbánya, Cigány-hegyi kilátó, Diós-kút, Püspökszentlászló, Kistóti-völgy, Pusztabánya, Kisújbánya
Jellemzők: A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű kisújbányai medencében található útvonal, történelmi hangulatot árasztó gyönyörű természeti környezet. Kisújbányát eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Püspökszentlászló pedig történelmi emlékhely, kastélya és temploma kiemelkedően csodálatos későbarokk műemlék. A középkori falucska modern története a török hódoltság után kezdődött, amikor Eszterházy Pál pécsi püspök az elnéptelenedett település kápolnájának helyére templomot és nyári rezidenciát építtetett 1797-ben. Az épületet a 20.század legelején Zichy Gyula püspök felújíttatta.[/box]
[box title=”Középső Mecsek” box_color=”#7bcb90″]
Hossz: 10 km
Állomások: Szamárkút, Szent Bertalan kápolna, Lámpás völgy, Melegmány, Mánfa, Mély-völgy, Meleg-völgyi-barlang, Dömörkapu-Pécs
Jellemzők: A Középső-Mecsek egyik legszebb szurdoka a Melegmányi-völgy. Öreg tölgyesek, bükkösök, ritka, értékes növények találhatók itt. Szamárkút neve abból ered, hogy a pécsi török basa itt szamárbőrben rejtette el aranyait, kincseit. A Dömörkapuról letörő meredek lejtő alatt álló Szent Bertalan kápolna mellett visz az út. A kápolnának értékes oltárképe van, 1794-ben épült főleg azoknak a bosnyák szőlőművelőknek, akik a török kiűzése után költöztek ide.[/box]
[box title=”Kővágószőlős, Pálos kolostorrom” box_color=”#a893d7″]
Hossz: 10 km körtúra, nagyon meredek
Állomások: Kővágószőlős, Sasfészek, Halomsírok, Remetebarlang, Zsongorkő kilátó, Pálos kolostor, Földvár, Pálos esőbeálló
Jellemzők: Kővágószőlős területén római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre a IV. században. A villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett, a korai vaskori fémművesség és a kereskedelem központja. Találtak bronz, vas és arany ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat és egyéb használati tárgyakat. Az itt talált vaskések a Kárpát-medence legkorábbi vastárgyai. A Zsongorkő kilátó a Mecsek egyik leggyönyörűbb helye. A kilátó valójában egy szikla, melynek peremére körben korlátot szereltek.[/box]
[box title=”Tenkes – hegy, Máriagyűd” box_color=”#95d454″]
Hossz: 29 vagy 51 km
Állomások: Túrony – Csarnóta – Nagy-hegy – útjelző tábla – Máriagyűd- Kálvária – Szentkút – Csodabogyó tanösvény – Csukma-kereszt – Szőlőskert (itt útelágazó) Máriagyűd
Jellemzők: Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. A 14. században már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal. Árpádkori református temploma van. Az egyutcás zsákfalu – Csarnóta – legfontosabb építészeti emléke az 1858-ban állított református templom. A Tenkes-hegység növényvilága és kiemelten jó levegője miatt Csarnótát természetvédelmi területté nyilvánították. Hegyes-völgyes határát vízmosások tarkítják. Máriagyűd Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye, története a XII. századig nyúlik vissza. A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek, a stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek. Szentsír kápolnája műemléki alkotás, stációit égetett mázas kerámiából szintén a pécsi Zsolnay-gyár alkotta. A temető alatt árnyas vadgesztenyesor vezet a magyarok nagyasszonya pihenőhelyhez.[/box]
