Unalomig lehet mazsolázgatni abból az adatbázisból, amit nemrég az MTA Zenetudományi Intézete hozott létre. Népdalok százezrei a magyarok lakta tájegységekről. Hangzóanyag is társul a néhol lekottázott dallamokhoz. Rövid kutakodás után kiderült: nem csupán népdalokban, de pajzán szövegekben is gazdag a magyar néphagyomány.
Nemzetközileg is egyedülálló az, amit az MTA intézete létrehozott nemrég: egy „hangostérképre” vittek fel mintegy 200 ezer dalt – 12 ezer órányi felvételt, ami teljesen szabadon hozzáférhető bárki számára.
Kicsit böngészve az oldalon kiderül, az adott helyen milyen dallamokat énekeltek elődeink akár egy évszázaddal ezelőtt. Nyilván mindenki rögvest a saját lakóhelyére keres rá, és talán sokan kételkednének abban, hogy Pécsen komoly népdalkincsre bukkannánk, lévén kétezer éves város, ám még itt is találunk helyben gyűjtött dallamokat.
A gyűjtők között olyan nevek is akadnak, mint Berze Nagy János, az újabb gyűjtéseknél pedig még Andrásfalvy Bertalan neve is felbukkan néhol.
Baranya megye páratlanul gazdag az énekekben, ezekbe érdemes belehallgatni.
A legtöbb hangmintát az Ormánságban Sellye – Vajszló térségében és Kémes környékén látni a térképen, a mohácsi vidéken, Magyaregregynél, Almamelléknél, Szilágynál.
A déli határ felé közeledve egyszer többször kerülnek elő szláv, elsősorban horvát és szerb szövegű énekek is, ám ezek jobbára nincsenek lekottázva. Mecseknádasdon csak német nyelvű gyűjtést találunk. A Kisbesztercén rögzített hanganyag viszont cigány nyelvű népi énekeket tartalmaz.
Ugyanazok a dallamok, ugyanazok az énekek, ugyanazok a szövegek megjelennek több helyen is a térségben. Ilyen a Hej, Dunáról fúj a szél, a Hol jártál az éjjel, cinegemadár?, az Éva, szívem Éva.
Mocskosszájú elődeink
A népdalkincsünk páratlanul gazdag, így nem meglepő, hogy előfordulnak benne olyanok, amelyeket száz százalékosan a pajzán szexualitás mozgat. De egy alkoholtól túlfűtött menyegzőn, lakodalmon is előfordulhattak Baranyában trágár fordulatoktól hemzsegő dalok: pár ilyet is találni az adatbázisban.
A számos helyen felbukkanó „Hej Dunáról fúj a szél” népdalt például Liget környékén a „Sánta zsidó seggibe, megsül a sárga csibe, Dunárul fúj a szél” rigmussal éneklik.
Dunaszekcsőn óriási mennyiségű hangfelvételt rögzítettek. Legtöbbjük citerás, vagy olyan lakodalmas felvétel, ahol az asszonyok sikításaitól és a bömbölő zenekartól nem érteni a szöveget és a kotta is hiányos. Ám még így is olyan címek olvashatók a listában, mint az Aki k**va akar lenni.
A szövegeket böngészve rögtön feltűnik a mánfai gyűjtésből származó Beb**ott minekünk a szentkúti búcsú című helyi örökzöld. Ebben olyan arcpirító sorok vannak, hogy a felvétel készítésekor a háttérben is jót mulatnak rajta:
Beb***ott minekünk a szentkúti búcsú / Odalett a kocsim csupa szamarastul / Nem maradt egyebem egy lapostetűnél / Az is ott döglött meg a tököm szőrinél.
Két versszakkal odébb: Gyű te Fakó, Sárga, a másik ház elé / Majd löknek valamit a kocsi fenekén / Mit kaptál hát fiam, lóf***t, édesapám / Tedd a tarisznyádba, jó lesz majd a szádba.
Itt hallgatható meg a felvétel a felnőtt füleknek, 33.30-tól!
A teljes adatbázis PEDIG ITT érhető el!
