Jelentős átalakulásokat figyelhetünk meg az állam és az egyház kapcsolatában, az egyház működési feltételeiben az átfogó jogszabályi változások következtében – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a kormány egyházakat érintő kétéves munkáját értékelő interjújában hétfőn az MTI-nek.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke hangsúlyozta: hiba lenne azt feltételezni, hogy „nagyon szoros összefonódás alakult ki” az állam és az egyház között, „erről szó sincs”.
Erdő Péter megjegyezte: a változások között vannak olyanok, amelyek azért nem mutatkoznak még erősebben a mindennapi életben, mert bizonyos törvények végrehajtása nem kezdődött meg. Tapasztalataik szerint a törvényi szintű jogszabályokban a konkrét működéshez szükséges részletek általában nem szerepelnek, ezt inkább rendeletszintű jogszabályokra hagyja a törvényhozó. Ezeknek a változásoknak a konkrét jelentése tehát részben még nyitott kérdés – tette hozzá.
Példaként említette erre a közoktatás finanszírozásának pontos módszerét, „ami nem kis feladat, hiszen az egyenlő finanszírozás elvét az állami iskolákkal mindenképpen biztosítani kell, (…) erre az állam kötelezettséget vállalt, ez 1990 óta garantált, és erre a feltételezésre épült az egyházi iskolák rendszerének kialakulása ebben az országban”.
Erdő Péter úgy fogalmazott: „Mi nem kértük, hogy változzon meg a hitoktatás jogi helyzete az iskolákban, (…) alapvetően az igényeknek megfelelő oktatási lehetőség megvolt”. Az iskolások csaknem 30 százaléka jelentkezett hittanra, ennek a feladatnak pedig az iskolák, illetve plébániák épületében, vagy gyülekezeti helyiségekben meg tudtak felelni – állapította meg.
Felhívta a figyelmet arra: ezzel kapcsolatban jelenleg azonban „nem tudjuk, hogy melyek lesznek a jogi feltételek.
Kötelező hittanról szó nincs, kötelező erkölcstanról, illetve állami etikáról van szó, amelynek tartalma természetesen még nyitott kérdés”, ahogy ezek kötelező jellege, illetve az is, hogy miként lehet ezt felekezeti hittanoktatással kiváltani. Azt, hogy a gyakorlatban segít-e majd ez a változás „hitünk továbbadásában (…) vagy éppen újabb kockázati tényezőt jelent, még nem tudjuk” – fűzte hozzá.
Az MKPK elnöke a köznevelési törvényről szólva elmondta: folyamatban van a jogi változás, mert van ugyan törvény, de a konkrét gazdasági következmények még nem világosak. Utalt arra, hogy két éve nem vált egyértelművé, milyen szisztéma szerint lesz, illetve lesz-e egyáltalán áttekinthető rendszere annak, hogyan finanszírozzák az oktatási intézményeket.
Erdő Péter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „ilyen körülmények között az iskolaátvételt mérlegelni nagyon nehéz”. Szólt arról, hogy a korábbi egyházi iskolaalapítások a vallásszabadság követelményéből fakadtak, mert vissza lehetett kérni volt egyházi iskolaépületeket vagy új egyházi iskolákat lehetett létesíteni más egyházi épületben, valamint bérelt, illetve vásárolt épületben.
Azt mondta, jelenleg az önkormányzatok ajánlatokat tesznek az egyházaknak, mert nem kívánnak tovább az új feltételek között iskolafenntartóként működni, miközben az ingatlan általában nem volt soha egyházi tulajdon, az épületet pedig nem adják továbbra sem egyházi tulajdonba. Nagy kérdésnek nevezte, hogy a használati jogot mennyi időre engedik át, illetve az is, hogy milyen garancia van ennek az ingyenességére, továbbá, hogy az adott tantestület és a helyi társadalom mennyire megosztott az intézményátadással kapcsolatban.
A bíboros kiemelte: az egyházügyi törvény alapvető kérdéseket szabályoz az egyházak jogállását illetően, de „mi nem kértük azt, hogy egészen új törvény szülessen. Azt sem kértük, hogy bármely más egyháznak a jogállása megváltozzék”.
Emlékeztetett arra, hogy az előző törvényre épültek a Szentszékkel történt megegyezések, így aztán technikailag, ha teljesen új a jogi feltétel, akkor „a megegyezések garanciaértékét is meg kell újtani”.
