Közeledik a pécsi politikai évad vége. A „nyári szünet” előtt kérdeztük Pécs polgármesterét adókról, közbiztonságról, tömegközlekedésről és még sok minden másról. Félévértékelő interjú Páva Zsolttal.
– Úgy gondolom, hogy ez az év eddig igencsak mozgalmasra sikeredett Pécs szempontjából, talán nem is volt ennyi történés összesen az elmúlt 2-3 évben, mint idén. Kezdjük a legfrissebbel, hiszen egyben ez tűnik a legnagyobb és folyamatos problémának is a városban: nevezetesen a tömegközlekedés. Végre beindult a buszcsere program. De miért csak most?
– Nagyapám mondta mindig, hogy „Fiam! Kétszer mérj, egyszer vágj!” Pontosan tisztában voltunk a pécsi tömegközlekedés problémáival, azzal, hogy pénzszivattyúként tekintettek offshore hátterű üzletemberek és politikusok a városi közösségi közlekedésre. Többek között ezért is kellett visszaszereznünk azt, és visszaadnunk a pécsieknek. Már 1-2 éve is tudtunk volna új buszokat hozni, de az sokkal drágább lett volna. Mi pedig nem akartunk kapkodni, mert elődeim példájából tudom, hogy a kapkodás mindig nagyon sok pénzébe került a pécsieknek és a városnak. Tehát azért most kezdtük el a buszcsere programot, mert most jutottunk el oda, hogy Pécs igen jó feltételekkel tudja megújítani a buszparkját a következő időszakban. Ha úgy tetszik, ez a program az egész városvezetésünknek a mintája. Vagyis előbb gondolkodunk, mérlegelünk, megnézzük, mi a legjobb a pécsieknek hosszú távon, és ha mindezt tudjuk, csak akkor lépünk.
– Ha már említette a visszaszerzést… Néhány hete ért véget a Suez és Pécs közötti jogvita. Erről részletesen beszélt már lapunknak. Így csak annyit kérdeznék, hogy Ön szerint mi ennek a megegyezésnek az üzenete?
– Véleményem szerint az, hogy ennek az ügynek a végére sikerült pontot tennünk, Pécs legnagyobb sikere az elmúlt időszakból. 10 milliárd forint helyett 1 euróért, azaz 300 forintért vásároltuk vissza a vízművet. Mindemellett Pécs, illetve a Tettye Forrásház olyan partnerhez jutott az állam személyében, amelynek nem a minél magasabb haszonszerzés az érdeke (lásd rezsicsökkentés), hanem a tisztességes, polgárbarát szolgáltatás és működés. Az üzenete tehát mindennek az, hogy merjünk kiállni mindazokért, akikben hiszünk. Én pedig Pécsben és a pécsiekben hiszek.
– Komoly kormányzati támogatást élvez Pécs. Éves szinten 500 milliót kap a Kodály Központ, soron kívüli, milliárdos támogatásokat kapott a város, pécsi fejlesztések és pályázatok tucatjait hagyták jóvá Budapesten, és végre úgy néz ki, tényleg megépül az elkerülő út is. Mindemellett a város korábbi adósságának 70 százalékától szabadították meg Pécset. Azért ennyire kiváltságos a viszony, mert Pécs volt a Fidesz tesztvárosa?
– Nem tudok arról, hogy Pécs bármiféle kísérleti terep lett volna, ám ha mégis így van, akkor annak csak örülni tudok. Ez esetben pedig másokat is arra biztatnék, hogy kövessék a példánkat: szerezzék vissza a közösségi szolgáltatásaikat, csavarják ki az offshore lovagok kezéből a közösségi közlekedésüket, és adják vissza a lakosságnak, vásároljanak új buszokat, állítsák meg a közszolgáltatási díjak automatikus emelkedését, szüntessék meg a cégvezetők automatikus prémiumait és a politikusi előjogokat, de legfőképpen a politikusi jutalmakat, mint ahogy tettük azt mi az elmúlt időszakban. Helyezzék a gondolkodásuk és a döntéseik középpontjába az embereket, és a különböző teljesítményeket aszerint díjazzák, hogy azokkal mennyire elégedettek a városlakók. Mi például ez utóbbi alapján engedünk csak prémiumot fizetni a cégvezetőknek, de még így is csak maximum 70 százalékot kaphatnak, a korábbi automatikus 100 százalékkal szemben.
– Politológusok szerint az ellenzék nemigen talál fogást a városvezetésen, gyakorlatilag országos ügyeket próbálnak helyben teríteni. Gondolom, ennek örül.
– Az világos, hogy a politikai ellenzék nem tudott kikezdeni minket, mert nincs is miért. Azért mondok „politikai ellenzéket”, mert úgy gondolom, egyetlen pécsi sem lehet a saját városa ellensége, még akkor sem, ha más politikai oldalon áll. Nyilván nem akarok tanácsot adni az ellenzéknek, de az igazság az, hogy számos problémával küzdünk még, és sok feladat áll előttünk, amiket meg kell oldanunk.
– Ilyen a helyi adók, vagy építményadó kérdése?
– Igen. Az is többek között. Tudom, hogy magas jelenleg ez az adótétel, és már december óta dolgoznak a kollégáim azon, hogy csökkenteni tudjuk. Ezt meg is ígérhetem, tehát biztosan csökkenteni fogjuk az adóterheket, de még kérnem kell a pécsiektől egy kis türelmet. Először ugyanis végleg el kell takarítanunk a szocialista adósság szemétdombját, és ez a domb sajnos inkább hegy. Abban viszont biztos vagyok, hogy még idén meg fogjuk oldani ezt is, jövőre tehát könnyebb lesz.
– A pécsi közbiztonság kérdése is heves vitákat vált ki manapság. Ebben Ön most már személyesen is érintett. Mi a véleménye Pécsről ebből a szempontból?
– A közbiztonság olyan, mint amilyennek az emberek érzik. A bűnügyi statisztikák átlagosak, de ugyanezt már nem mondanám a pécsiek közérzetéről. Tehát a közbiztonság javítása a másik legfontosabb, megoldásra váró feladatunk, még úgy is, hogy tudjuk: mindig lesznek idióták és bűnözők. Biztos vagyok abban, hogy olyan programot állítunk össze Nagy Csaba alpolgármester úr segítségével, amely kiemelten foglalkozik és biztosítja a pécsi nők és a fiatalok biztonságát a városban, de egyúttal odafigyel és megpróbálja megvédeni a város minden tisztességes és becsületes polgárát.
– Milyen fontosabb ügyekre, döntésekre készül az év második felében?
– Lesz ezekből bőven, de erről ma még korai lenne beszélnünk. Annyit viszont már most leszögezhetek, hogy ugyanolyan elvek mentén megyünk majd, mint eddig. Vagyis a célom nem változott és nem is lehet más, mint hogy a pécsiek nyerjenek.
