Fenyegetésekkel, tiltásokkal, a forradalom hőseit lejárató közleményekkel, és színtiszta hazugságok sulykolásával kezdte meg működését Pécsen 1956. november 4-én a „forradalmi munkás-paraszt kormány”.
November 4-e gyásznap és egyben a büszkeség napja is. Ezen a napon emlékezünk a nemzet hős áldozataira, akik szembeszálltak az elnyomó szovjet hatalommal: a mártírokra emlékezni és emlékeztetni kell ekkor, hiszen 63 éve ők alapozták meg a szabadságunkat. A forradalom és szabadságharc a remény mozgalma volt, ezt a reményt azonban november 4-én egy jó időre semmissé tették, és megtorolták azok cselekedeteit, akik bíztak a szabadság kivívásában.
A következőkben az 1956. november 4-ei pécsi újság különkiadásából szemezgetve mutatjuk be, hogy miként kommunikálta a forradalom és a forradalmárok leverését a hatalom a „forradalmi munkás-paraszt kormány” megalakulásának napján.
A pécsiek új házirendje
Az új kormány megalakulása szankciókkal, tiltásokkal, fenyegetésekkel és kemény utasításokkal indult, ez pedig az alábbi címlapos „Pécs szovjet katonai parancsnokának” tollából származó parancssorból szépen ki is derül:
„MEGPARANCSOLOM:
– Az ellenforradalmi nemzeti bizottságokat oszlassák fel!
– A lakosság 1956. november 5-én 19 óráig a fegyvert adja le a katonai parancsnokságnak! (ÁVH épület)
– Azokat, akik törvénytelenül tartanak maguknál fegyvert, a rendkívüli állapot törvényei szerint felelősségre vonják.
– Az összes üzemekben és hivatalokban 5-én reggel a hivatalos időben kezdjék meg a munkát!
– Tüntetés, gyülekezés tilos!
– A kulturális intézmények és szórakozóhelyek a további intézkedésig zárva tartanak.
– Valamennyi állampolgár tartsa be a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét!
– A városban reggel 7-től este 7-ig lehet közlekedni. Az üzletek ugyanebben az időben tarthatnak nyitva.
– Ha szovjet katonákra, s általában az állam polgáraira lőnek, a tüzet a szovjet fegyveres erők valamennyi fegyvernemmel viszonozzák.„
„A szovjet hadseregnek az a feladata, hogy baráti segítséget nyújtson a magyar népnek…”
Pécs új katonai parancsnoka nem állt meg itt, egy másik pécsieknek szóló közleményben még keményebben fogalmaz a városi forradalmárok kapcsán:
„Az ellenforradalmi elemek tovább folytatják az értelmetlen ellenállást, támadják és tüzelnek a szovjet csapatokra. A szovjet hadsereg harckocsijai és tüzérsége tűzzel kénytelen válaszolni a tűzre, még ha az a padlásokról és ablakokból is jön. Minden magyar, aki aggódik a népi Magyarország sorsáért, ne nyújtson semmilyen segítséget a banditáknak, akik megölik a szovjet harcosokat és veszteségeket okoznak a békés lakosságnak. A szovjet hadseregnek az a feladata, hogy baráti segítséget nyújtson a magyar népnek a szocialista eredmények megvédésében, az ellenforradalom szétzúzásában. Ezért a szovjet harcosok kénytelenek aktív segítséget nyújtani a helyi hatalmi szerveknek, hogy helyreállítsák a rendet és a normális életet a városban…„
És meg is kezdődött a besúgások „biztatása”:
„A szovjet katonai parancsnokság felhívással fordul Pécs valamennyi lakosához, akik szeretik népüket és országukat, nyújtsanak segítséget a helyi szerveknek és a szovjet hadseregnek, hogy felkutathassák és elkülöníthessék a bujkáló fasiszta ellenforradalmárokat, akik fegyvert emelnek azokra, akik a szabadságért és a demokratikus Magyarországért harcolnak. A szovjet csapatok továbbra is valamennyi fegyvernem tüzével válaszolnak a provokációkra és a terrorista tevékenységekre…”
„Arcátlan ellenforradalmárok”
Természetesen a címlapról nem maradhatott le a forradalmárok besározása sem. Íme egy jó példa:
„Az ellenforradalmárok egyre arcátlanabbak. Kegyetlenül üldözik a demokrácia híveit. A nyilasok és más vadállatok gyilkolják a becsületes hazafiakat, legjobb elvtársainkat […] A reakciósok saját önző céljaikat követik. Kezet emeltek a mi népi demokratikus rendszerünkre. Ez azt jelenti, hogy a gyárakat és üzemeket vissza akarják adni a kapitalistáknak, a földet a nagybirtokosoknak.”
Helyreáll a rend és a nyugalom?
A besározás mellett azonban „igazán jó hírrel” is szolgált az újság:
„A népi Magyarország szocialista erői, az általuk segítségül hívott szovjet csapatokkal együtt önfeláldozóan teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket a forradalmi munkás-paraszt kormány elébük állított. Lakásaikból és a búvóhelyekről újból napfényre jöhetnek a szocializmus ügyének hű harcosai, a munkás és paraszt forradalmárok […] A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány mélyen és őszintén meg van győződve, hogy a rend és a nyugalom a legközelebbi napokban helyreáll az egész országban.”
