Valamennyi közforgalmú intézmény és munkahely zárt légterű helyiségében tilossá válhat a dohányzás, amennyiben az Országgyűlés szerdán eredeti formájához hasonlóan fogadja el Lázár János Fidesz-frakcióvezető és több kormánypárti képviselő közösen benyújtott törvénymódosítását. A parlament e heti, egynapos ülésén döntés születhet a kilakoltatási moratórium bizonyos feltételekkel történő meghossz abbításáról, valamint a köztisztviselők számára kötelező közigazgatási alapvizsga bevezetéséről is.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását kezdeményezők a szigorítás szükségességét elsősorban azzal indokolják, hogy a dohányzás a leggyakrabban előforduló megelőzhető halálok a fejlett országokban, így hazánkban is. Magyarország ráadásul a 27 európai uniós ország közül a 25. helyen áll a dohányzási szokások gyakorisága alapján, itthon ugyanis a lakosság 38 százaléka dohányzik, míg 15 százaléka már leszokott, és csak 47 százaléka nem dohányzott rendszeresen. A politikusok a javaslatukban kiemelik: a dohányzás egészségkárosító hatásaival szembeni határozottabb fellépés az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok érvényesülését is segíti.
Az előterjesztők azt javasolják, hogy csak meghatározott szabadtéri helyeken lehessen dohányozni a közforgalmú intézményekben és munkahelyeken. A kormánypárti képviselők indítványa alapján nem lenne szabad dohányozni „a zárt és a nyílt légterű közforgalmú közlekedő összekötő tereken”, illetve a közösségi közlekedési eszközökön, beleértve valamennyi menetrend szerint közlekedő személyszállító vonatot is. A javaslat emellett a különböző megállóhelyeket jelző tábláktól számított öt méteren belül, illetve a játszóterek ugyanilyen távolságában is tiltaná a dohányzást.
Az indítványhoz több, a dohányzási feltétek szigorításán oldó ellenzéki módosító javaslat is érkezett. Kovács Tibor és két szocialista képviselőtársa például a dohányosok szabadságára hivatkozva elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkahelyek zárt helyiségeiben ne lehessen dohányzásra kijelölt helyeket kialakítani. Az MSZP-s politikusok szeretnék elérni továbbá, hogy a kifejezetten a dohányzók fogadására szolgáló vendéglátóhelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vendéglátóhelyek szabadtéri részében is rá lehessen gyújtani. A jobbikos Szávay István emellett a vonaton utazóknak, külön fülkékben, továbbra is engedélyezné a dohányzást.
Az Országgyűlés szerdán a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról dönt, de a házszabálytól való eltérés elfogadása esetén a teljes törvénymódosításról is határozat születhet. A kereszténydemokrata Harrach Péter és Rubovszky György előző heti nyilatkozatukban egyetértésüket fejezték ki azokkal a módosító javaslatokkal, amelyek értelmében vendéglátóhelyek és munkahelyek zárt helyiségeiben is rá lehetne gyújtani.
Szintén házszabálytól eltérésre lenne szükség a bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás zárószavazásához. Kormánypárti képviselők indítványukban a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására tesznek javaslatot, azon bedőlt hitelek adósai számára, akiknek már a rendőrségi közreműködéssel történő kilakoltatással kell szembenézniük. Az előterjesztők nem határozzák meg a moratórium lejártának határidejét, arról ugyanis szerintük később kell dönteniük a törvényalkotóknak.
A képviselők a fentiekkel szemben biztosan dönthetnek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosításról. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett változtatások visszaállítják a közigazgatási alapvizsgát, amely – a meghatározott kivételeken kívül – a pályán maradás feltétele lesz a közigazgatásban dolgozók számára. A módosítások elfogadása esetén a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek a kinevezést követő egy, a középiskolai végzettségűeknek két éven belül kell teljesíteniük a vizsgát.
A határozathozatalok napirendjén szerepel – többek között – az energetikai tárgyú törvények módosítása, valamint az államháztartási törvény fejezeteken belüli átcsoportosítást lehetővé tevő változtatása is.
A parlament emellett akár már szerdán szabad utat engedhet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának összeolvadásából létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásának.
