Hiába a sok fametszés, fészekleverés, a baranyai vetési varjak nem hagyják magukat, sőt állományuk minden „merénylet” ellenére egyre gyarapszik. A természetvédők beszámoltak az aktuális varjúhelyzetről, és további izgalmas madaras híreket is megosztottak – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös, áprilisi hírleveléből kiderülnek a részletek.
Az elmúlt időszak viharai jelentős károkat okoztak megyeszerte a faállományokban, melyeket nagyrészt már el is hárították az önkormányzatok. A balesetveszélyre hivatkozva viszont most újabb alkalom kínálkozott a vetési varjaknak otthont adó fák durva csonkolására, amire a a természetvédelmi hatóság ismét áldását adta – kezdi beszámolóját az MME baranyai csoportja.
Mint írják, Kétújfaluban a római katolikus templom mellett és a benzinkút közelében, Szentlőrincen az egyik óvoda szomszédságában csonkolták le, illetve „metszették” az amúgy teljesen egészséges platánokat – mely egyébként az egyik legviharállóbb fafaj.
Sajnos Pécs is a listában van, ahol a folytatódó fészekleverések mellett most az egykori Honvéd Kórház területén történt látványos beavatkozás.
Ám Mindezek ellenére a varjak köszönik szépen, jól vannak!
A hónap folyamán történt ismételt felmérésük alkalmával a természetvédők bár csak hét baranyai településen találtak fészektelepeket, az állomány mégis tovább nőtt.
Az MME szerint tavaly óta 9 helyen szűnt meg a fészkelés, viszont 39 helyen alakultak ki
új kolóniák, így már 90 telep szerepel a nyilvántartásukban. A költő párok számát az előző évi 1922 párral szemben idén 2278 párra becsülték, ami közel 20 százalékos (egész pontosan 18,5 százalékos) gyarapodást jelent.
Az „akciók” tehát nem hozták meg a varjak jelenlétét nehezen tűrők számára a megfelelő eredményt, „újabb milliók kerültek a kukába” – húzta alá az egyesület.
Jól példázza ezt a pécsi helyzet. A Honvéd Kórház területén fészkelő párok egy része
szétszóródott a környéken, és most már a központi temető több pontján is megtelepedtek. Teljesen értelmetlen volt a vásártéri fészkek leverése is, a párok hamarosan új helyeket keresve ismét megjelentek a kertvárosi panelok között, ahonnan korábban a facsonkolások és a fészekleverések miatt eltűntek.
Minden beavatkozás ellenére a megyeszékhely állománya 16,4 százalékos gyarapodást mutat, a költő párok száma 1041-re tehető. Megszűnt ugyan 6 kisebb kolónia, de a Kertvárosban és Uránvárosban 32 új telep alakult ki jellemzően 2-10 páros állománnyal.
A varjak tehát még nagyobb területen szóródtak szét. Sőt már Árpádvárosban is megtelepedett néhány pár.
A számlálás során 5 helyen találtak 100 párnál nagyobb kolóniát. Ezek közül 3 Pécsen
(Siklósi udvar környéke, Nagy Imre út, vásártér), 1 Szigetváron (Turbékpuszta), 1 pedig
Szabadszentkirályon található. A legnagyobb fészektelepen, a szabadszentkirályi focipálya
mellett 275 párra becsültük a költő párok számát. Az 1997-es számlálások óta ez a legnagyobb kolónia a megyében.
[su_note note_color=”#dbf4a1″ text_color=”#161515″]
A csillogó fekete tollú madarak egyébként nagyon intelligensek, és ha jól megfigyeljük őket portyázás, „bandázás”, játék, szökdécselés, keresgélés (például a kukákból), csipegetés vagy diótörés közben – képesek azért a járdára vagy az útra dobálni a csonthéjast, hogy ott törjön össze, és aztán ki tudják szedegetni a dióbelet – kifejezetten szórakoztatóak, bámulatos a leleményességük.
Nagy természetbarátként minket például egyáltalán nem zavarnak, de az tény, hogy elég hangosak, könnyen meglehet, hogy nem mindenki ébred szívesen „dalukra”. És bár mint a megyében is látszik, egyáltalán nem fenyegeti őket a kihalás veszélye, jó tudni, hogy 2001 óta védett állatok, természetvédelmi értékük 50 ezer forint – írtuk korábban.[/su_note]
További madaras hírek az MME-től:
Különös trió
A kisdéri haranglábban lévő ládát szemléző önkéntes április 4-én érdekes felvételt készített egy fészekaljról. A ládában a vörös vércsék 2 tojása mellett 2 macskabagoly-fióka is lapult.
Hogy mindez hogy történhetett?
Valószínű, hogy a vércsetojó már a macskabaglyok tojásrakása után pottyantott a többi közé, de hogy ezt miért tűrték a bagolyszülők, rejtély. Toleranciájukat bizonyítja az is, hogy a galambokat is megtűrték, sőt ők sem féltek tőlük annak ellenére, hogy a baglyok szinte rajtuk keresztül közlekedtek ki-be a ládából. Az esemény mindenesetre érdekes adalék a ragadozó és a zsákmányállat viszonyához.
A fülemülék éjszakája
Az egyesület májusban ismét megszervezi a fülemülék életét bemutató programot. Május 12-én (esőnap: május 13.) a lőtéri domboknál (gyülekező a Melinda utca 5-9. házszámok mögött a parkolóban) várják az érdeklődőket 18–22 óra között.
Iskolai csoportok, családok, párok megjelenésére egyaránt számítanak a szervezők.
Egy rövid kirándulás keretében a fülemülék varázslatos énekének hallgatása közben ismerhetik meg a résztvevők a faj életmódját – mi már voltunk, minden természetbarátnak ajánljuk!
A részletek felől Wágner László koordinátornál lehet érdeklődni a 30/377-3412-es telefonszámon.
Az áprilisi hírlevelet ide kattintva ide kattintva lehet elolvasni teljes terjedelmében.
