Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint alkotmányos puccs, amit a Fidesz tervez, a kormánypárt le akarja váltani a Magyar Köztársaságot. Mesterházy Attila pártja Kazincbarcikán tartott részországgyűlésén szerdán úgy fogalmazott: „nem tankokkal, hanem az alkotmányozással akarnak kialakítani egy totális diktatúrát”.
Az ellenzéki politikus utalt arra, hogy a parlament alkotmány-előkésztő bizottságában a szocialisták is elkezdték a munkát – bár véleményük szerint nem volt alkotmányozási kényszer -, de minden javaslatukat lesöpörték az asztalról. Értékelése szerint színjáték zajlik az alkotmányozás területén.
Álláspontja szerint a Fidesz-KDNP-s alkotmányjavaslat múltba forduló, olyan történelmi időket idéz, ami nem szolgálja a nemzet érdekeit.
Mesterházy Attila úgy látja: a törvényhozásban tárgyalt alaptörvény nem más, mint az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett politikai rendszerváltás, amely hosszú távra betonozza be a Fidesz hatalmát; olyan szabályokat rögzít, amelyekkel megpróbálják a következő kormány mozgásterét leszűkíteni. Kitért egyebek között arra, hogy bizonyos közjogi méltóságok mandátumát meghosszabbítanák, ezáltal – mint mondta – a Fidesz „emberei” egy esetleges kormányváltás esetén is pozícióban maradnak, védőbástyái lehetnek a mostani kormánypártnak.
Mint mondta, az új alkotmányt nem csak itthon érik kritikák, hanem külföldön is.
Kolláth György alkotmányjogász, aki előadásában hangsúlyozta, hogy függetlenként van jelen a részországgyűlésen, azt mondta: „sámli nem készül úgy, ahogy ez az alkotmány”. Élesen bírálta a szöveg számos pontját, és úgy értékelte, hogy „egyfajta nagyon lebutított bonapartizmus felé megyünk”. Az Alkotmánybíróságot érintő tervezett rendelkezésekkel szerinte veszít a taláros testület és az ország is. Értékelése szerint kevesebb pátosz és több hozzáértés kellett volna, szakmailag a kormánypárti alkotmányjavaslat elfogadhatatlan.
A részországgyűlésen Gúr Nándor MSZP-s országgyűlési képviselő, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke egyebek között arról beszélt, hogy soha nem látott mértékű a munkanélküliség, 670 ezer a munkanélküliek száma Magyarorországon. Mi van az ígért egymillió munkahellyel? – tette fel a kérdést, megjegyezve, hogy Borsodban több mint 80 ezren vannak állás nélkül. Mint mondta, az egykulcsos adórendszer, a tankötelezettség korhatárának leszállítása 15 évre még kilátástalanabb sorsba dönti az egyébként is hátrányos helyzetben élőket.
Szorgalmazta a kétkulcsos adórendszer és a közfoglalkoztatási rendszer visszaállítását, illetve a gyermektámogatási szabályok igazságosabbá tételét.
Szitka Péter, Kazincbarcika szocialista polgármestere azt mondta: városára rásütötték a „bűnös város” bélyeget, mert MSZP-s a vezetése, és mert a képviselő-testületében szintén többségben vannak a szocialisták. Üzeni a kétharmados parlamentnek, vidéken azt tapasztalják, nem jól mennek a dolgok – jelentette ki. Kiemelte a távhő kérdését, amelynek kapcsán szerinte „ámokfutás” zajlik ma az Országgyűlésben.
Több felszólaló kitért a vidéket érintő nyomorra, mélyszegénységre, a gyerekeket érintő éhezésre, és a közbiztonság problémáira.
