Kiverte a biztosítékot több lapnál is az idei, általános iskolai hatodik osztályos természetismeret-tankönyvben megjelenő mondat: „A lányok állítólag könnyebben tanulnak meg olvasni, mint a fiúk többsége, de matematikában inkább a fiúk ügyesebbek.”
A kijelentésnek azért volt nagyobb visszhangja, mert a tankönyv állítását egyfajta önbeteljesítő jóslatnak is lehet értékelni, vagyis ha valakinek sokat mondogatják azt, hogy valamiben nem jó, akkor abban nem is lesz jó – vélekedtek a kritizálók, akik szerint nem is igaz, amit ír a könyv. Éppen ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy vajon van-e a fenti kijelentésnek, illetve a hasonló, fiú-lány különbségeket taglaló mondatoknak valóságtartalma.
Kocsor Ferenc, a PTE biológusa, egyetemi tanársegéd szerint ha a genetika felől közelítjük meg a témakört, akkor be kell látni, hogy létező eltérésekről van szó.
– A lányok valóban jobban kommunikálnak, fogalmaznak és hamarabb elsajátítják a nyelvtant, ami már a gyermekkorban meglátszik, noha ez a különbség fiúk és lányok között egy idő után csökken – mondta a szakember. Hozzátette, hogy ha azt mondjuk, a fiúk általában matematikából jobbak, akkor az a nagy számok törvénye alapján igaz. Ez viszont nem zárja ki, hogy vannak olyan lányok, akik jobbak matematikából, mint a fiúk.
Honnan erednek ezek a különbségek?
A születés előtt más-más hormonhatás éri a fiú- és lánymagzatokat. A tesztoszteronszinttől nagy részben függ az, hogy a fiúknak és a lányoknak milyen alkatuk lesz, hogyan alakul ki testük, és ezek mellett azt is meghatározza, hogy az agy mely területei fejlődnek. A lányoknál kevesebb van ebből a hormonból, míg a fiúknál több, s éppen arra az agyi részre hat kifejezetten, amely a matematikai képességekért felel.
A tesztoszteronszint különbsége megnyilvánul abban is, hogy a magzati kor bizonyos, korai szakaszában a lányok többségének a gyűrűsujjuk rövidebb, mint a mutatóujjuk, a férfiaknál ez pont fordítva van.
Soktényezős a helyzet
Anatómiai okok miatt például a fiúk jobban igénylik a fizikai ingereket, a mozgást, a lányok pedig a szociális érintkezést. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a környezeti és a társadalmi hatásokat, amelyek szintén lényegesek lehetnek. A genetika által meghatározott hajlamokat, képességeket a szülők is felismerik, ezeknek megfelelően viselkednek a gyerekkel. Esetenként felerősítik a már meglévő hajlamokat, képességeket, máskor pedig inkább ellensúlyozzák.
[note note_color=”#ff9d6b”]
Ezek azonban soktényezős változók, amiben közrejátszik a szülői nevelés, a környezeti tényezők, a társadalmi berendezkedés és számos más hatás is. De nem mindegy, hogy ha már a fiúk tényleg „jobbak” matematikából, akkor jó ötlet-e a 11-12 éveseket szembesíteni ezzel.[/note]
– Ha látszólag nem is, de a gyermek tudattalanjára biztosan hatnak az ilyen mondatok. Az ilyen és ehhez hasonló mondatok gátolhatják a lányok teljesítményét. A legjobb megoldás, ha nagyon óvatosan fogalmazunk, és a tények helyett az egyéni tulajdonságokra helyezzük a hangsúlyt – mondja Goldmann-né Fehér Hajnalka pécsi gyermekpszichológus. Hozzáteszi, hogy a minősítéssel is probléma van, hiszen a „jobbak” vagy „ügyesebbek” szavak eleve elbírálják a gyerekek képességeit.
