-1 C
Pécs
vasárnap, november 17, 2024
KezdőlapAbszolút PécsA folyamatos megújulás pécsi temploma

A folyamatos megújulás pécsi temploma

A pécsi templomokat bemutató sorozatunkban most az Irgalmasok-templom történetét, kincseit, fontos személyiségeit és megújulását mutatjuk be.

A kapucinusoktól az irgalmasokig

A törökök pécsi megszállásának ideje alatt egy nagy sarokház állt a mostani Irgalmas rend temploma, azaz Szent Sebestyén vértanú temploma helyén. Ezt a házat Pécs első pálos szerzetese, Somogyi Zsigmond vásárolta meg a rend számára, de mivel a pálosoknak a mai Király utcában jelölték ki letelepedési helyüket, Somogyi 1698-ban kénytelen volt a házat átadni a kapucinusoknak. Ezután a vén házat lebontották.

1890-ben így festett a templom (Régi Pécs Facebook)

Két évvel később (bár a pontos dátumot illetően eltérnek a szakvélemények) Nesselrod Ferenc pécsi püspök építette fel az épület helyén a templomot és az attól keletre eső kertet.

A mai épületcsoport első részét, a templomtól keletre eső udvari részt és magát a templomot 1700-ban építtette Franz Wilhelm Nesselrode pécsi püspök. Hogy mikor fejeződött be a munka, nem tudni pontosan, azt viszont igen, hogy 1727-ben Bachich Péter boszniai püspök szentelte fel. A kapucinusok kórház-templomának az 1739-es és 1740-es pécsi pestisjárvány idején hatalmas szerepe volt abban, hogy a város lakossága ne tűnjön el teljesen a kór nyomán, ezért hosszú évtizedekre szóló kedvezményeket kaptak a pécsi tanácstól, mindaddig, míg II. József 1789-ben meg nem szüntette a működésüket (a pálos, a dominikánus és az Ágoston rend eltörlése mellett).

A kolostor a 18. század ’80-as éveiben lakóház lett, földszintjén pedig vendéglő nyílt, amely a Pécsre utazó megyei gazdatisztek kedvelt találkozóhelye volt – írja Trebbin Ágost pécsi várostörténész egyik szemelvényében. A kapucinus rend nem jött többet vissza Pécsre II. József 1790-ben történt halála után sem, az elhagyatott pécsi rendházba az Irgalmas rend költözött egy pénzes pécsi molnár és tímármesternek, Krautsack János Györgynek köszönhetően, aki 1795-ben telepítette a városba Istenes Szent János betegápoló rendjét (halálakor pedig örökségét is rájuk hagyta). A pécsi Irgalmasok rendet Vízer Ádám kanonok virágoztatta fel.

Az első renoválások

Közel egy évszázad eltelte után volt először szükség a templom renoválására. A korabeli sajtó 1877-ben így számolt be a munkáról:

„Az Irgalmasok rendje pécsi templomtornyának három oldala fából lévén alkotva de elkorhadván, noha az utóbbi időkben a tatarozásra 1300 forintot meghaladó összeg lett fordítva, mégis veszélyesen ingadozott és életveszélyes lett. A tanács elrendelte annak lehordatását, ami nagy költséggel foganatosítva lett. Miután azonban egy új toronynak alapból való építése 12-13 ezer forintba kerülne és erre a rendnek semmi alapja nincsen, a kórházi alapot, pedig toronyépítésre fordítani nem lehetne, a rend a templom homlokzatának torony nélküli helyreállítására tervét adta be. A homlokzat építését a terv szerint megengedték azzal, hogy a tornyot a rend akkor legyen köteles építeni, ha erre elégséges alapot kap.”

1888-ban ilyen kilátás volt a templom tornyából (Régi Pécs Facebook)

Tíz évvel később, 1887-ben a templomnak nem csak új tornya és melléképületei (például egy emeletes gyógyszertár) születtek, hanem teljesen átalakították azt, az eredetileg barokk templom ekkor kapott eklektikus homlokzatformát, amit ma is láthatunk, és többek között ekkor került ide Kiss György Mária-szobra is. A templom freskói 1908-ban kerültek a falakra, Graits Endre munkái, akinek festményei több pécsi templomot is díszítenek.

Értékek a templomban

A hajó boltozatán három nagy képet láthatunk: a középsőt Graits Istenes Szent Jánosnak, az Irgalmas rend megalapítójának, az előtte lévő freskót Jézus mennybemenetelének, míg a mögötte lévőt, az orgona fölött Mária mennybemenetelének szentelte.

2012-re a freskókat restaurálták, és új orgona került a templomba

A Szent Sebestyén mártíromságát, valamint a Szentháromságot ábrázoló főoltári képeket Senser Pál Antal eszéki festő készítette, a templom orgonáját pedig természetesen a pécsi Angster-gyár. Trebbin Ágost leírásából kiderül továbbá az is, hogy a kápolna egyik legfontosabb értékét, a Ligeti Sándor által festett híres üvegablakot – amelyen Szent István király átnyújtja a Magyar Szent Koronát Máriának – a Hamerli családok közösen ajándékozták a templomnak, az 1908-as rekonstrukciója idején.

Kincsek a kriptában

Ugorjunk időben egy nagyot és „nézzünk be” a templom kriptájába, melynek bejáratát 1990-ben sikerült megtalálni. A korabeli sajtó a következőképp számolt be a nagy eseményről:

Az épületen végzett felújítási munkák közben az elmúlt hét végén megbontották Pécsett az Irgalmasok templomának kriptafalát. A Széchenyi tér déli oldalán álló templom alatti kripta kazettáiban a 18. és 19. században elhunyt neves rendtagokat, rangos baranyai embereket helyeztek végső nyugalomba. A kriptafalon található jelzés szerint itt temették el a pécsi Irgalmas kórház alapítóját, Krautsack János Györgyöt”.

Krautsack János címere (Hetedhéthatár)

De nemcsak a rend mecénásának sírja volt itt elrejtve, hanem a pécsi rend alapító levele is!

„Szenzációs, történelmi, egyház- és várostörténeti jelentőségű dokumentum került – pontosabban visszakerült – a pécsi Irgalmas rendház birtokába. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az 1797-es keltezésű, II. Ferenc (német-) római császár által fogalmazott és saját kézjegyével ellátott eredeti alapító okirat épségben előkerült. Az alapító okiratot oly módon helyezték a biztonságos rejtekhelyre, hogy nem érte károsodás. Az ember csak áhítattal meri kézbe venni, hiszen régmúlt idők szellemével szembesülni, kicsit megrendítő érzés. Az okirat borítója kutyabőr kötésű, s hatalmas faragott fatokban őrzött eredeti királyi viaszpecsét van zsinóron hozzáerősítve. Belül finom tapintású pergamen lapokon gyönyörű kézírás, olyan egyforma betűkkel, mintha nyomtatva lenne.”

A megújult templombelső

A korszerűsödő templom

A templomot a 2010-es évek elején, (2010-től 2012-ig) renoválták legutóbb. Megújult és megtisztult a homlokzata, új színt kaptak külső falai, a belsőket pedig újravakolták, restaurálták Graits freskóit, új csillárokat helyeztek el a már bekamerázott belső térben, kicserélték a tetőt, új kupolát kapott a tornya, a régi Angster-orgona helyére újabb modell került, valamint energetikai korszerűsítésen is átesett és korszerű megoldásokat is elrejtettek az épületben. A vakablakokat például LED-es táblával fedték be, melyek elé helyezték az üvegablakokat.

Forrás: Vörös Márton: A Széchenyi tér regénye, Dunántúli Napló archívum, Régi Pécs, Hetedhéthatár (Trebbin Ágost írásai)

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő