A Vörösbegy dűlő környékén vettek észre bő egy hete egy kisrókát, akinek egy dunsztosüveg szorult a fejére. Egy balatonőszödi rókamentő alapítvány szakemberei és több tucat helyi két napon át kutatta az állatot a forróságban – a történet pedig végül happy enddel zárult.
Múlt héten Vörösbegy dűlő és a Pinty dűlő környékén vett észre néhány ottani lakos egy kisrókát. Ez még önmagában nem is olyan nagy dolog, hiszen a környék erdős, bozótos, így nem ritka, hogy megfordulnak arrafelé vadak. A kisróka azonban láthatóan komoly bajban volt, a feje ugyanis beleszorult egy dunsztos üvegbe. Bár próbálták elkapni az emberek, de eliszkolt.
– A helyiek jelezték nekem, hogy szükség lenne segítségre – mesélte el lapunknak a terület önkormányzati képviselője, Siposné Bikali Éva. – Jeleztem a dolgot a gyepmesternek, aki azonnal egy rókamentő alapítványt ajánlott.
A balatonőszödi központtal működő Rókales Alapítvány munkatársai szerdán le is utaztak Pécsre, és elkezdték megszervezni a mentést, ebben pedig a helyiek is hatalmas részt vállaltak. Közel két napon át, több tucat pécsi állatbarát kereste a kisrókát, pedig a hatalmas forróság miatt egyre valószínűbbnek tűnt, hogy már nem fogják élve megtalálni.
– Mindenkit megmozgatott ez a mentés, hiszen az elmúlt napokban ezernél is többen kerestek minket, hogy jönnének, és segítenének a kutatásban – mondta el lapunk érdeklődésére Kurunczi Norbert, a Rókales Alapítvány vezetője. – A Dunántúl számos városából érkeztek Pécsre, hogy segítsenek, csütörtökön már azért kellett szólnom, hogy ne jöjjenek többen, mert a környék terepviszonyai miatt már nem is tudnak többen parkolni. A helyiek is csatlakoztak hozzánk, így a végén több csoportban, legalább ötvenen kerestük már a kis rókát.
Végül csütörtökön este sikerült befogni a kis Vukot, akinek a fején még mindig ott volt a jókora műanyag palack, azonban csodával határos módon még mindig életben volt, és a körülményekhez képest nem is volt rossz bőrben. Persze alaposan kiszáradt a melegben – hiszen napok óta sem enni, sem inni nem volt képes –, de a Rókales Alapítvány szakembere értő gondossággal látott hozzá az ellátásához.
– Őszintén szólva nem sok esélyt adtam volna arra, hogy még életben lesz az állat – vallotta be Kurunczi. – Előszőr több mint egy hete vették észre a környéken, és már akkor is a fején volt a palack. Ebben a hőségben és maximum egy napot adtam volna neki. Az, hogy túlélte, csodaszámba megy.
Az alapítvány vezetője azt is elmondta a PécsMának, hogy az egyik legnehezebb, legtovább tartó befogásuk volt ez. A terepviszonyok miatt azt a környéket eleve kedvelik a rókák, a sűrű, bozótos terület miatt pedig nagyon nehéz a keresés. Az utóbbi két napban már egyre többször bukkant fel a róka, végül azonban nem is az erdős részen sikerült elcsípni.
– Az igazat megvallva kicsi olyan érzésem volt, mintha már ő szerette volna, hogy befogjuk, hogy segítsünk neki – mesélte el Kurunczi Norbert. – Egy családi házhoz egyre gyakrabban ment közel az utóbbi napokban a kis róka, végül csütörtök este, ennek a háznak a közelében feküdt le a földre, pár méterre tőlem. Az egyik ott lakó, a fiatal Muzserák Levente lopózott mögé és egy szákot dobott rá, így már meg tudtam fogni. Levente az elmúlt napokban rengeteget segített a kutatásban, nagyon lelkiismeretes volt, nélküle nem biztos, hogy sikerült volna elfogni a rókát.
A befogás után nem volt egyszerű leszedni a fejéről a palackot sem, a szakember nem is érti, hogyan élhette túl mindezt az állat, annyira rá volt ugyanis szorulva a fejére a műanyag, hogy abban levegő alig-alig juthatott be.
– Ahhoz képest, hogy egy hete nem ivott, nem evett, még egész jó állapotban is van jelenleg – mondta el Kurunczi. – Most már kezd mérges lenni, ami jó jel, azt mutatja, hogy lassan magához tér. Bár a mérete alapján először azt hittük, hogy kölyök még, de most inkább azt mondanám, hogy egy tavaly született, kistestű szuka lehet. Egyelőre nem nagyon gyötörjük. Elvittük magunkhoz az Alapítványba, megkapja a szükséges állatorvosi ellátást, és ha megerősödött, néhány hét múlva vissza fogjuk hozni Pécsre, és szabadon engedjük. Rengetegen jelezték már nekünk, hogy szeretnének ott lenni, amikor ez megtörténik. Úgy, hogy végül ilyen szerencsésen alakult ez mentés nyugodtan mondhatom, hogy megírni sem lehetett volna jobban ezt a történetet. Igazi sikersztori, ahol az emberek összefogása, és egy kis róka élni akarása ilyen csodás pillanatokat eredményezett.
