Hűséget fogadtunk, nem vakságot! Szokták mondani a férfiak, ha rajtakapjuk őket, miközben csinos nőket stírölnek. Hát nézelődjünk mi is. Rovatunkban olyan pécsi férfiakat mutatunk be, akik izgalmas személyiségükkel, munkájukkal és nem mellesleg megnyerő külsejükkel felkeltették az érdeklődésünket. Hiszen Pécs tele van jó pasikkal, csak meg kell őket találni!
Magabiztos kiállás, izmos vállak, egyenes, megnyerő tekintet. A Magyar Honvédség nyugalmazott alezredesének férfias kisugárzásáról nehéz nem tudomást venni, társaságában bárhol biztonságban érezné magát az ember lánya. Koltai Arnold nem véletlenül van ilyen hatással a nőkre. Számos katonai iskolát és kiképzést végigcsinált, többek között a brutális US ARMY Ranger, és Special Forces iskolákat. Megjárta Boszniát, Afganisztánt, és egy évet töltött az ENSZ katonai megfigyelőjeként Grúziában.
No igen, a gyengébbik nem képviselői általában elolvadnak az egyenruha láttán. De biztosan nem lehet könnyű együtt élni egy hivatásos katonával. Megerősíted, vagy inkább cáfolod a felvetésemet?
Semmiképpen nem könnyű hivatásos katona feleségének lenni. Ez alapvetően igen sok szeretetet, nélkülözést, toleranciát és egyfajta szolgálatot igényel a másik féltől, a feleségtől. Csak igen elhivatott, szeretettel teli egyének képesek hosszú távon partnerei lenni egy hivatását meggyőződéssel végző katonának. Sok lemondással és még több odaadással járó „szakma” a katonafeleség.
A katonai pályán belül te egy igen különleges és nehéz szakmát választottál. Mélységi felderítőként végeztél a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. Avasd be kérlek az olvasókat, mi a feladata egy mélységi felderítőnek?
Ha nagyon közérthetően akarnám kifejezni magam, akkor azt mondanám, a felderítők „kommandós” feladatokat látnak el. Kicsit konkrétabban: nekünk az ellenség technikai és előerejét, valamint képességeit,összetételét, szándékát kellett felderítenünk és adott esetben rombolnunk, pusztítanunk. Rejtőzködve, jól átgondolt, és előre megtervezett stratégiával hét-nyolc fős csapatban dolgoztunk, több száz kilométerre a sajátjainktól. Persze, a kilencvenes években, a főiskolán, a keleti blokk harcászata szerint tanultunk meg mindent. Ma már sokkal fejlettebb a technika és a harceljárások is modernebbek lettek, csakúgy, mint az alkalmazási elvek.
Mélységi felderítőként helyt kellett állnod valaha éles helyzetekben?
Nem, erre nem került sor. Végül másként hozta az élet. ’98-ban például Boszniában töltöttem 13 hónapot, mint regionális stabilizációs tiszt, majd biztonsági tisztje lettem az egész hercegovinai területnek. Ír alezredes társammal közösen azt a feladatot kaptuk, hogy hajtsuk végre a Daytoni békeszerződés alapján a biztonság és bizalomerősítési tárgyalásokat. Nem volt könnyű dolgunk, egy asztalhoz kellett leültetnünk horvát, bosnyák és szerb katonai vezetőket. 2005-ben Afganisztánban voltam, ahol sok más feladat mellett egy tábornok testi épségéért feleletem, valamint az ISAF erők törzsfőnökének segítője voltam, s elsőként vezettem egy felderítő járőrt a későbbi Pol-e-Khomri-i PRT helyszínére, amikor az még holland kézen volt.
Nehéz választás, de talán az amerikai Ranger Iskola az, amire a legbüszkébb vagyok. Én voltam a harmadik magyar, akinek sikerült végigcsinálnia a kilenchetes brutális kiképzést. Az amerikai hadsereg különleges műveleti képességű iskolájában úgynevezett rangereket nevelnek. Az ő feladatuk a fontos stratégiai pontok elfoglalása és megtartása. Ledobják őket a különleges objektumok, például hidak közelében, és onnantól az ő dolguk megtartani az elfoglalt objektumot a főerők beérkezéséig.
A Ranger Iskola nagy hatással volt rád, hazatérve a honvédségnél is létrehoztál hasonló képzést. Mi volt ez pontosan?
Feladatomnak éreztem, hogy a magamba szívott tapasztalatokat itthoni körülmények között kamatoztassam. A kint tanultakat nagyon hasznosnak éreztem, ezért a Ranger Iskola mintájára megszerveztem a Magyar Honvédség Rohamlövész tanfolyamát. Ez, kisebb változtatásoktól eltekintve, ugyanúgy épül fel, mint az amerikai nagytestvére. A képzést 2004 óta is minden évben legalább egyszer megszervezik.
Két házasságodból három gyermeked született. El tudod választani apai és alezredesi mivoltodat?
Nem, és nem is akarom (nevet). Persze. Félreértés ne essék, nem egyenruhásokat nevelek a gyerekeimből, de a következetesség híve vagyok. Nagyon ritkán emelem fel a hangomat, helyette hangosan elszámolok háromig, és ez általában hatni szokott. A hét éves kislányom tökéletesen tudja, hogy mikor kell megállni. Nem azért, mert bármikor is kezet emeltem volna rá, de kiskora óta szabályokhoz nevelődött. A másik alapelvem, hogy semmi sincs ingyen, csak a szeretet. Minden másért meg kell dolgozni. Húszéves nagy fiamat vezetni tanítottam és néhány éve hozzásegítettem egy öreg autóhoz és a jogosítványához, de a tankolást már neki kell megoldania. Ez legyen az ő felelőssége.
A középső lányod 16 éves. Félniük kell az udvarlóknak?
Nézőpont kérdése, de 12-es sörétes már be van állítva a sarokba (nevet). Viccet félretéve, okos, intelligens, és jól nevelt gyerekeim vannak, ezért nem féltem őket. Magasak az elvárásaim, de nem teljesíthetetlenek. Vivien lányom is pontosan tudja, mit és hogyan kell tennie, hogy a helyes úton járjon.
Az Elite Challenge-et nem párterápiának szántátok, mégis többször előfordult már, hogy párkapcsolatok zökkentek helyre azért, mert a férfi részt vett az egyhetes kiképző túrátokon. Mi ennek az oka?
Az Elite Challenge program tulajdonképpen a Rohamlövész képzés első egy hetét öleli fel. Ez az egy hét pokoli fizikai és pszichés terhelés, ami rostaként szolgál a képzésen. Tehát el lehet képzelni, hogy a civilek számára milyen megterhelő és kemény munkát igényel ez a néhány nap. Az erő, a kitartás és a katonás viselkedés pedig olyan tulajdonságok, amik imponálnak a nőknek. Ez mindig is így volt, csak manapság hajlamosak vagyunk elfelejtkezni róla. A kemény megpróbáltatásokat is kiálló férfiakra feleségeik, barátnőik, s rokonaik is méltón néznek fel. Ez adott esetben sokat segít a párkapcsolatok megerősítésében is.
