Öregasszonynak öltözött baranyai lányok lemészárlása, hétfejű mecseki sárkány, látásukat visszanyert vakok, meggyógyult sánták, vihart hozó szobrok, és folytathatnánk napestig. Jó pár elég bizarr, izgalmas, súlyos népmonda kering Baranyában, melyek közül alig tudtunk szemezgetni, annyira érdekes mindegyik.
Az elásott aranyhintók és a törökök aranyának esetei
Szellő község határában van egy rejtélyes legelő, ahol a baranyai mondák szerint egy aranyhintó van elásva, amit sokan kerestek is, de senki nem lelte eddig meg. Az aranyhintó-motívum feltűnik egy másik mondában is, csak abban épp császárhintónak hívják. Görcsönydobokán máig él a szóhagyomány, hogy ezen a vidéken, pontosabban a Török-sánc nevű helyen ásták el a török császár aranyhintóját.
Aranyból nem lehet elég a baranyai mondákban, ott van például az Arany-domboldal nevű misztikus hely Szilágy határában, melynek mélyéről emberi csontok, koponyák kerültek elő az ott fekvő római kori sírokból. A helyi monda szerint a törökök itt aranyat rejtettek el, de eddig még senki sem akadt rá a kincsre. Ha valaki megtalálja a hintók bármelyikét vagy a törökök aranyát, jelezze szerkesztőségünk felé.
A kardos menyecskék lemészárlása
A berkesdi kardos lányokról talán már többen is hallottak. A kegyetlen történet szerint a törökök elől menekülő menyecskék öregasszonynak öltözve szelték át a vidéket, ám a törökök rájöttek a trükkre, és a Banyák-dombján (másnéven a Boszorkányok-dombján) el is kapták a lányokat, akik ugyan kardot rántva nekimentek a martalócoknak, de hiába, mindet levágták a törökök. A tragédia emlékére a helyen kápolnát is emeltek.
Csodakutak a megyében
Régi leírások szerint a kisnyárádi Szent János-kápolna mellett fakadt a mára kiapadt Csoda-forrás, melynek vize elképesztő varázslatokra volt képes. Az egyik monda szerint a kút vize egykor egy darazsaktól összecsípett embert is meggyógyított, de olyan történetek is akadnak, melyekben vak baranyaiak a víztől visszanyerték látásukat. A legjobb viszont az a sztori, melyben egy villám sújtotta ember pedig itt nyerte vissza beszédképességét.
A baranyai monda-mondók nem tudtak leakadni a szent kutak témájáról, jó példa erre a Mária-kápolna története. A legenda egyik változata szerint egy juhász vak lányának álmában megjelent Mária, aki azt tanácsolta a látását vesztett lánynak, hogy mossa meg a közeli patakban szemét. A lány megtette, meg is gyógyult. Ha pedig valaki a környéken elhagyott mankókat talál, az ne lepődjön meg, állítólag ugyanis a sánták is itt kaptak új erőre.
A vihart hozó szobor
Máriakéménd felett van a Margaréta-sarok, amit egy ott állított Szent Margit-szoborról neveztek el. A legenda szerint egy kígyó itt halálosan megmart, vagy megfojtott itt egy kislányt. Emlékére állították a szobrot, amit a helyiek több vita során próbáltak meg kisajátítani, de soha nem tudták eldönteni, hogy kinek a földjéhez tartozik. A monda szerint valahányszor más helyre akarták vinni, hatalmas vihar tört ki a környéken.
Állatpusztító romok és a kincses kecske
Somberek határában, az Öreg-templom vagy Török-templom nevű helyen furcsa romok láthatók. A baranyai szerbek szerint itt egy dzsámi vagy egy török erődítmény állhatott. Egy német ember egyszer bontani kezdte a romos falakat, de amint nekifogott, mindannyiszor elhullott egy-egy állata. Mikor abbahagyta, az döglés megszűnt. Más nevezetessége is van azonban ennek a bizarr helynek. A romok közelében állítólag egy kőből faragott kecskét találtak egyszer, amit borona-nehezéknek véltek, megjelent azonban egyszer egy török, felnyitotta a kecskét, és kivette belőle az oda elrejtett ékszereket, amikről fogalma sem volt a helyieknek.
Az abaligeti barlangban meghalt törökök
A török hódítás alatt az abaligetiek a falu határában levő barlangba menekültek, egy sunyi falubeli azonban elárulta őket. A törökök tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy kifüstöljék a menekülteket, ők azonban szemfülesek voltak, a füst útját figyelve titkos kijárata akadtak.
Csendben megkerülték a hegyet és hátba támadták a törököket. Akit nem öltek meg ott helyben, azok bemenekültek a barlangba és saját füstcsapdájukba fulladtak meg.
Az éjszakában kalapáló szellemek és az erőszaktevő betyárok
A néphit szerint a magyaregregyi Barna-kő szellemek tanyája volt, akik a barlang mélyén aranyat bányásztak. Éjszaka dolgoztak és a faluba is belehallatszott a félelmetes csattogás, kalapálás, munkazaj. A szellemeket idővel a mondában betyárok váltották fel, akik a közelben élő, vagy épp eltévedt lányokat elrabolták és összeházasodtak velük. Állítólag így népesedett be Magyaregregy, ami nem biztos, hogy hízelgő rájuk nézve.
A mecseki hétfejű sárkány
Azt tudták, hogy a Mecsekben élt egy hétfejű sárkány? Egy barlangban tanyázott, mígnem egy lovag, aki a barlangi patakból akart épp inni, felverte nyugalmából. A sárkány rátámadt, a lovag viszont igazi lovag módjára egy vágással lenyeste a sárkány mind a hét fejét. A rém vére a patakba folyt, amit azóta nem hiába hívnak Büdös-kútnak.
forrás: baranyaidombsag.ucoz.hu, baranyatermeszetbarat.hu
