A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés intézményével – mondta Nagy Dávid, a szervezet elnöke pénteken az MTI-nek.
A hallgatói szervezet vezetője azt mondta, hogy a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, számon tartani.
„Nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedésének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek” – jelentette ki Nagy Dávid.
Hozzátette: azt a társadalmi igényt megértik, hogy a tandíjmentesen szerzett diploma itthon is kamatozzon. A mostani megközelítést pedig, hogy húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell itthon tölteni, ugyan jobbnak tartják, mint az eredetit, de mégis igazságtalan véleményük szerint, mert azonos képzési időhöz nem feltétlenül társulnak azonos költségek.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken elmondta: a rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme teljes állami támogatású, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek – tette hozzá.
A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet – fűzte hozzá.
Annak, aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást – mondta az államtitkár.
Az oktatási államtitkár korábban Az új felsőoktatási törvényben meghatározott három finanszírozási formáról kifejtette: mintegy 34 ezer hallgatónak – „értelemszerűen a legjobbaknak”, legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi és informatikai szakokon – száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15.550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a Diákhitel 2.
