A vírushelyzet sem hátráltatta a munkálatokat a Karolina-külfejtésben: a rekultiváció lendületesen zajlik. A munkálatok megkezdésekor, mintegy két és fél éve, elsőként egy szűrőgátat építettek, ami a víz kiszivattyúzásában segít, ezzel párhuzamosan elindult a meddőhányóval való feltöltés is. Mára már egészen komoly változások láthatóak a helyszínen: tűnik el a bányató, folyamatos a feltöltés.
A Pannon Hőerőmű, kérdésünkre válaszolva elmondta, 2018 márciusa óta a munkálatok során már több mint egymillió köbméter, meddőhányóból átszállított meddőkőzetet töltöttek bele a bányatóba illetve a bányagödörbe.
A munkálatok az ütemezés szerint zajlanak, a Pannon Hőerőmű a bányafelügyelet által jóváhagyott üzemi terv alapján folytatja a rekultivációs munkát.
Jelenleg többféle munka zajlik a helyszínen. A legfontosabb továbbra is a feltöltési munka, a már 145 méter tengerszint feletti magasságról (mBf) 169-re „emelik” a talaj magasságát. A feltöltés mellett viszont, a már tájrendezett rézsűfelületeket földdel fedik le, növényesítik és a vízelvezetési munkákat végzik.
Arra a kérdésre, hogy jelenleg hány munkagéppel dolgoznak a helyszínen, azt közölték, ezt a kivitelező mindig aszerint határozza meg, mekkora kapacitás kell az éppen zajló folyamathoz, milyen szállítási lehetőségek vannak. Persze az sem mellékes szempont, hogy a munkát csak nappali látásviszonyok között, csak munkanapokon végezzék, minimalizálva a közelben élők zavarását.
Elmondták, a koronavírus okozta veszélyhelyzet alatt is szakadatlan volt a rekultivációs munka. A kivitelező cég gondoskodott dolgozóiról a fertőzésveszély elleni, kellő higiéniai intézkedésekkel.
Belegondolni is félelmetes: 1968-tól egészen 2004-ig termelték ki a szenet a külfejtésből, évente átlagosan 400 ezer tonnát. Így alakult ki az óriási tájseb a Mecsekben. Egy 28 méter mély bányató keletkezett, a kráter 100 méter mély és egy 120 hektáros területen fekszik.
A Karolina-külfejtés rekultivációs munkálatai 2018 márciusában kezdődtek meg, mikor civil kezdeményezésre, egy aláírásgyűjtést követően az akkori polgármester és az akkori helyi országgyűlési képviselő, Páva Zsolt és Csizi Péter, a területet tulajdonló Pannon Hőerőmű Zrt.-vel és a magyar kormánnyal karöltve megállapodást írtak alá a terület rendezéséről.
Egyelőre a Pannon Hőerőmű dolgozik csak a területen, az állami tulajdonban lévő Bányavagyon-hasznosító NKft. még nincs a helyszínen. Emiatt vélhetőleg a teljes rekultiváció határideje kitolódik, ami nem kevés feszültséget szült már politikai szinten is.
Legutóbb az LMP-s Keresztes László Lóránt szólalt fel a parlamentben és tartott Pécsen sajtótájékoztatót, melyben a Karolina-külfejtés rekultivációja körüli problémákra hívta fel a figyelmet.
