Amerika kapitány, Batman, Toldi, az operaház fantomja és Garfield – érdekes társaság, mégis jól megfértek egymás mellett a II. Pécsi Képregényszüreten. A rendezvényen nemcsak a képregények széles skálájában merülhettünk el, hanem lebilincselő előadásokat is hallhattunk.
A képregények terén teljesen laikus résztvevőként mentünk el szombaton a II. Pécsi Képregényszüretre. Eleinte kicsit idegennek is éreztük magunkat, és örültünk, amikor megláttuk a Marvel-univerzum hőseit, akiket legalább a filmekből ismertünk, no és persze Garfieldot, gyerekkorunk kedvelt képregényfiguráját. A kiállítók közt sétálva aztán hamar rájöttünk, hogy a műfaj sokkal színesebb és mélyebb világot takar, mint az elsőre gondolnánk.
Még több kiadó, még több képregény
– A rendezvénnyel a pécsi képregénykultúra fejlesztése volt a célom – mesélte lapunknak Bedekovics Ákos szervező. – Sok magyar városban volt már hasonló rendezvény, és kiadóként úgy éreztem, valamilyen szinten felelősségem is a helyi kultúra megteremtése.
Tavaly rendezte az első képregényszüretet a Pécsi Kulturális Központban, idén pedig a Tudásközpont auláját foglalták el még több kiadóval és még szélesebb termékpalettával.
Az ország minden pontjáról érkeztek kiállítók, magyar alkotócsoportok és nagy kiadók egyaránt. Gyakorlatilag bármilyen képregényt megtalálhattunk a 80-as és 90-es évek klasszikusaitól kezdve a „tegnap kiadott” művekig, sőt igazi ritkaságok és olvasatlan példányok is felbukkantak a kínálatban. A témákat tekintve is nagy volt a szórás. Horror, kalandtörténet vagy paródia? Itt aztán minden volt.
Szerencsére magyar alkotásokból sem volt hiány.
– Jó lenne, ha többen olvasnának magyar képregényt, de egyfajta előítéletet tapasztalunk – magyarázta a szervező. – Ezt azonban már kinőttük, a hazai művek is tudnak nagyon jók lenni. Lehet, hogy a képregényolvasás elsőre mezei kikapcsolódásnak tűnik, valójában nagyon sokrétű és tartalmas ez a műfaj.
Útmutató érdeklődőknek és szakmabelieknek
A szombati eseményt több volt, mint egy börze, ahol válogatni lehetett a több száz képregény között. Előadások és panelbeszélgetések segítettek mélyebben elmerülni a műfajban, megmutatni azt,
miért olyan könnyű beleszeretni a képregényekbe.
Az előadásokon szó volt a magyar szuperhősökről, valamint arról, hogyan jelenik meg a szörnyek és hősök egyesülése a posztmodern képregényekben.
– Olyan beszélgetéseket szerveztünk, amelyek azoknak segítenek, akik képregénykiadással szeretnének foglalkozni akár íróként, akár rajzolóként – mondta Bedekovics Ákos. – A szakma fortélyaiba avattuk be a résztvevőket.
A műfaj olyan megbecsült szereplői meséltek tapasztalataikról, mint Varga Tamás, aki Amerikában tanult, és megrajzolta Az operaház fantomját, Márok Attila, aki Toldi kalandjait helyezte a képregények világába, vagy Blaskó Bálint, aki kezdő képregényíróként próbál helyt állni.
Kétségtelen, hogy tartalmas nap volt ez azok számára, akik szeretik a képregényeket, de azoknak is, akik még csak ismerkednek velük. Az eseményt beharangozó szövegben az állt, hogy a szüretről azok sem távoznak majd üres kézzel, akik még életükben nem ragadtak képregényt. Mi tagadás, az állítás beigazolódni látszik, hiszen mi is két képregénnyel lettünk gazdagabbak.
