A kialvatlanság lényegében népbetegség lett, és bizony súlyos kórság ez, szóval érdemes odafigyelni arra, hogy mennyit és hogyan alszunk, ha nem akarunk szívbajt, vagy stroke-ot kapni.
Mindannyian ismerjük a problémát: nem alszunk eleget, vagy épp nem alszunk elég jól, ezért nyűgösek, álmosak vagyunk egész másnap. Ha azonban az ásítozás, a hangulatingadozás, a rendszeres éjszakai felébredések, a kevés alvás sora elharapódzik és alvásproblémánk mindennapos lesz, komoly kockázatokkal számolhatunk.
Kialvatlanok vagyunk?
Dr. Faludi Béla, a PTE Neurológiai Klinika alvásdiagnosztikai laboratóriumának vezető orvosa elmondta, a kialvatlanság népbetegsége mögött számos ok állhat. A kialvatlanság alapvetően a nappali fáradsággal, aluszékonysággal, a szellemi teljesítőképesség csökkenésével jár együtt. Onnan ismerhetjük fel, hogy ha komoly, vagy komolyodó kialvatlanságban szenvedünk, hogy a másnapi szellemi és fizikai teljesítőképességünk nem tart addig, ameddig egy kiadós alvás után átlagosan szokott – emelte ki a szakember.
Ha tehát nincsenek ilyen „nappali tüneteink”, akkor az alvás mennyisége és minősége is megfelelő. Ha viszont több napig, hetekig vagy hónapokig nem alusszuk ki magunkat, az súlyos következményekkel jár. Egyrészt nagyban növeli a közúti balesetek kockázatát, másrészt a kevés, vagy nem megfelelő alvás betegségekhez vezethet.
Hova vezethet, ha nem alszunk eleget?
A két leggyakoribb ilyen alváshiány okozta betegség a depresszió és a kettes típusú cukorbetegség, amit főként a helytelen, mozgásszegény és nem megfelelő táplálkozási szokásokkal kísért életmóddal hoznak kapcsolatba az orvosok. Ezenkívül a vérnyomásunkra is hatással van. A kialvatlansághoz vezető állapot vagy betegség típusától függően a szív és érrendszeri, agyi érbetegségek kockázata sokszorosára növekszik. Szívinfarktus, agyi infarktus lehet a következménye. Romlik a memóriánk, nem tudunk új dolgokat megjegyezni.
Alvászavarunk van?
A hónapokig, esetleg évekig tartó kialvatlanság mögött legtöbb esetben – folytatta az orvos – valamilyen alvászavar áll. A pécsi alváslaborba legtöbben horkolásos problémák, alvás során megfigyelt légzéskihagyások miatt jelentkeznek (ilyen az alvási apnoé betegség is), melyek során a légzéskihagyások visszaébresztik az alvókat, ennek következtében felületessé, töredezetté válik az alvásuk. A másik fő csoport az inszomniában (álmatlanságban) szenvedőké, akik például este hosszan nem alszanak el, vagy sokszor felébrednek. Mindkét csoportnak káros és veszélyes következménye lehet a nappali teljesítményre és egészségünkre is – hangsúlyozta az alváslabor vezető orvosa.
Hasonló nappali panaszokkal járhat még az úgynevezett „nyugtalan láb szindróma”, amikor elalvás előtt furcsa, kellemetlen érzés jelentkezik végtagjainkban, amitől nem tudunk elaludni. Ezzel a betegséggel együtt jár, hogy alvás alatt sokat mozog a lábunk, ami szintén felületessé teszi az alvásunkat. Minden ilyen betegség esetén a szervezetünk a rossz vagy semmilyen alvás miatt kiköveteli nappal a pihenést, alvást.
És mi a helyzet az ellenkező táborral, azokkal akik többet is alszanak a kelleténél? Dr. Faludi Béla kifejtette, hogy az alváslaborba érkező betegek csak kis százaléka jelentkezik aluszékonyság miatt. Az aluszékonyságot sokan a jó alvás szinonimájaként értelmezik, hiszen aki bármikor és bárhol el tud aludni, annak nincsenek problémái az alvással, elvileg. Ugyanakkor, ahogy a sokat (10 óránál többet) alvók, úgy az aluszékonyak alvási szokásai sem egészségesek, és nem utalnak jó, elég, minőségi alvásra. A szervezetünk ugyanis a rossz minőségű alvást a mennyiséggel kompenzálja.
Hogyan aludjunk jól és jót?
Ha nem szenvedünk semmilyen alvászavar-betegségben, tehetünk valamit a jobb, mélyebb, egészségesebb alvás érdekében? Kérdésünkre az alváslabor vezetője elmondta, hogy mivel a kialvatlanság mögött leginkább ilyen és hasonló betegségek állnak ezért nem feltétlenül az elalvás előtti rossz szokásokban keresendő a nem megfelelő alvás oka, de természetesen ilyenek is vannak.
-Fontos a rendszeres életritmus, lehetőség szerint azonos időben feküdjünk le aludni és azonos időben keljünk fel. Kerüljük az olyan élvezeti szereket lefekvés előtt, mint például a tea, kávé, vagy az alkohol. Fontos megtalálni a megfelelő alvóközeget, hiszen a túl fényes, túl zajos, vagy túl hideg, túl meleg szoba sem kedvez az alvásnak. A nappali szunyókálást is érdemes kerülni, az ugyanis rontja az esti alvás lehetőségét. Hasznos, ha alvás előtt már csak pihentető dolgokat csinálunk, és nem eszünk nehéz ételeket. A lefekvés előtti rendszeres testmozgás is jót tesz az alvásnak. Ne olvassunk, ne számítógépezzünk és ne mobilozzunk az ágyban, ne tartsuk így ébren az agyunkat. Ha pedig nem tudunk aludni, ne vergődjünk az ágyban – mondta az orvos.
Mennyi alvásra van szükségünk?
És vajon – ha minden tényező – mennyi alvásra van szükségünk ahhoz, ne legyünk kialvatlanok? Dr. Faludi Béla elmondta, hogy a szokásos alvásidő minden korosztályban más és más, de ez annyira változó, hogy még akár a korosztályokon belül is nagy eltéréseket lehet tapasztalni, ha a megfelelő alvásmennyiséget akarja valaki meghatározni. Mindezt az is nehezíti, hogy nem csupán az alvás ideje változik korosztályonként és egyénenként is, hanem az alvás szerkezete is, az hogy milyen egyenletesen alszunk.
