A 444 értesülései szerint az egyetemi fejlesztések mintegy 80 százalékát húzta ki végül a magyar kormány a tervből, amit kedden este leadtak az Európai Bizottságnak, és ami az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállási Eszköz felhasználásáról szól. Ez az a keret, aminek csak a vissza nem térítendő részét, 2500 milliárdot hívnák le Orbánék, pedig nemrég még azt tervezték, hogy a teljes összeget – 5800 milliárdot – felhasználnák a járvány okozta gazdasági károk felszámolására és a gazdaság beindítására.
A lap szerint a felsőoktatásra szánt pénzen mehetett a legnagyobb vita az Európai Bizottsággal, mert a legtöbbet innen vették el a korábbi tervhez képest, tehát nem (csak) a hitelkeret magyar elutasítása lehet az oka az egyetemi fejlesztések drasztikus megvágásának.
A 444 azt írja, hogy az eredeti magyar tervben igen komoly tétel volt a felsőoktatás fejlesztésére fordítandó keret, ez kapta volna a második legnagyobb összeget a 10 program közül, majdnem 1200 milliárd forintot. Viszont úgy értesültek, hogy ezzel a Bizottságnak két baja is volt:
- inkább a közoktatás erősítését akarták támogatni,
- éppen most privatizálták a magyar egyetemek jelentős részét, és a Bizottság aggódott, hogy ellenőrizetlen kezekbe kerülne a pénz, és ragaszkodott volna ahhoz, hogy az egyetemek szenátusai legalább olyan erős jogokat kapjanak az önrendelkezéshez, mint amilyet az alapítványi kuratóriumok.
A 444 forrásai szerint a vitatott költéseket a kormány egyszerűen kihúzta a tervből.
Miseta Attila a modellváltásról: “Heterogénebb összetételű kuratóriumot vártam”
Azt már mi tesszük hozzá a témához, hogy úgy tudjuk, a modellváltó egyetemek, például a pécsi is, informálisan igen komoly ígéreteket kaptak fejlesztési pénzekre a kormányzati egyeztetések, tárgyalások során. Kérdés, hogy az uniós helyreállítási pénzek elmaradásával hogyan tudják majd betartani ezeket az ígéreteket Orbánék.
További részletek a 444 cikkében.
