Augusztus 20. nem mindig volt olyan felhőtlen, családi és gyermekprogramokban bővelkedő örömünnep, mint manapság. A kommunizmus alatt az új kenyér ünnepének nevezett Szent István nap a szocializmusról szólt, de azért akkoriban is történtek érdekes és fontos dolgok a városban.
Augusztus 20. nem mindig volt az államalapító Szent István ünnepe Magyarországon. A kommunizmusban ugyanis ezt az ünnepet nem tartották, pontosabban nem az államalapítást ünnepelték ekkor, mivel az vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt a rendszer számára vállalható. Az ünnepnapot először „az új kenyér ünnepévé” nevezték át, de az sem volt véletlen, hogy 1949-ben, az új alkotmány hatályba lépését is augusztus 20-ra időzítették. Augusztus 20. régi, hagyományos ünnepét csak a rendszerváltás után vezették vissza a köztudatba, a Szent Jobb-körmenetet például 1989-től rendezik meg.
A szocializmust ünnepelték
Egy rendhagyó időutazás keretében most nézzük meg, hogy miként ünnepelték az új kenyeret és az 1949-es alkotmányt Pécsett és környékén, valamint, hogy mi minden történt a városban ezen a piros betűs napon. Finoman szólva, kicsit másként zajlott akkoriban az augusztus 20-ai buli, mint manapság.
Persze, voltak családi és gyermekprogramok, és pihenhettek is egy jót a pécsiek, de a kommunizmusban sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a kommunizmusra, mint a pécsiek önfeledt szórakozására. Jól mutatja ezt például az a korabeli, 1946-os augusztus 20-ai újságcikk, melyben a Pécs-környéki új kenyér ünnepéről számolnak be, nem is akárhogy.
„Kémes, Keszü, Belvárdgyula, Szederkény és a többiek népes nagygyűléseken és az azt követő bensőséges ünnepségen éltették az új termést és az érte harcoló parasztságot. Az elvtársak felosztották maguk között a munkát. Egyik csoport a díszemelvényt ácsolta, mások zöld gallyakat gyűjtöttek, az asszonyok zászlókat mostak, hatalmas fazekakban főzték a meghívott vendégsereg részére a borjúpörköltet, dagasztották és sütötték a hófehér, foszlós, ropogós új kenyeret.”
Az egész megyére kiterjedő ünnepen jelen voltak a zsaruk is, akiknek érdekes elfoglaltsága akadt:
„A rendőrgárdistáknak egyébként új, az előírásokba egyáltalán be nem vett dolguk is akadt: a pokoli hőségben a vendéglős közelszemtelenkedő libafalkáját kellett minduntalan hátrább kergetniük.”
Az augusztus 20-ai ünnepségekről azonban nem mindig készültek ilyen ízes beszámolók. Az új kenyér ünnepéről például 1948-ban alig emlékezett meg a helyi sajtó, helyette inkább Rákosi Mátyás beszédéből jelentettek meg részleteket:
„Ingadozás nélkül, szilárdan visszük a béke frontját, kitartva felszabadítónk és a béke hatalmas bástyája, a Szovjetunió mellett (szűnni nem akaró, tomboló éljenzés és taps). Hálával gondolunk a világbéke frontjának nagy vezérére, Sztálin generalisszimoszra. Viharos ‘Éljen’. A ’48-as forradalom centenáriumán, Szent István napján, az új kenyér ünnepén bizalomteljesen nézünk a jövőbe.”
Ünnepre időzített Gagarin
A kor szokása szerint, egy-egy jelentősebb beruházás átadását igyekeztek valamilyen ünnepnapra ütemezni, csak azért, hogy a nemzeti és vallásos hagyományokat elhomályosítsák a jövőbe mutató fejlesztésekkel. A társadalmi munkában, a pécsiek összefogásával megépült állatkertet például pont 1960 augusztus 20-án adták át, természetesen neves MSZMP titkárok jelenlétében.
Egy évvel később szintén augusztus 20-án járt Pécsett az első ember az űrben, Jurij Gagarin és felesége három napot töltött a városban és Komlón. Bonyhádon már zászlókkal, virágokkal, több száz fős rajongói sorfallal köszöntötték, Pécs határában pedig egy diadalkapu és ünneplő-köszöntő úttörőgyerekek fogadták a Meszesre behajtó űrpilótát, miközben a meszesi asszonyok virágesővel várták a sztárt.
A Széchenyi tér felé vezető útvonalat ezrek lepték el: az ünneplők sokasága között alig tudtak helyet biztosítani a motoros rendőrök. A küldöttség ezután Uránvárosban egy rövid pihenő erejéig beugrott az akkor még népszerű Olympia Étterembe is – bár korabeli újságcikkek szerint csak megtekintette azt.
Nem csak az állatkertet adták át az ünnepen, hanem a Hotel Pannoniát is. Ha valakinek esetleg nem rémlik, hogy Pécsett hol állt a Hotel Pannonia, az azért lehet, mert ezt a szállót feltehetően a legtöbben későbbi, új nevén ismerik, ami a Hotel Pátria. A „Hotel, Restaurant és Drink Bárként” reklámozott szállodát 1976-ban adták át az új kenyér ünnepén, és bizony a csodájára járt a város, az ország.
Forrás: Dunántúli Napló archívum, Pécsi Stúdió, Régi Pécs