A háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal nem történhet jobb dolog a komposztálásnál. A komposztálás megannyi előnyét és helyes módját a következőkben a HungAIRy Life integrált projekt keretén belül ismertetjük.
Kezdjük a komposztálás előnyeivel. Komposztálással csökkentjük a háztartásunk hulladékmennyiségét, éves szinten egy fő 180 kilogramm szerves hulladékot juttathat így vissza a természetes körforgásba (komposztálódás során a szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik). Fontos, hogy a szerves hulladék nem kerül az amúgy is túlterhelt szeméttelepekre, valamint nem égetik el, ennélfogva nem csak környezetünkért, hanem a levegő tisztaságáért is teszünk (a szén nem a levegőbe, hanem a földbe kerül). Ha pedig saját kertünkben, vagy társasházunk udvarán komposztálunk, azzal növeljük a talaj tápanyagtartalmát, kedvezve növényeinknek és a földben élő állatoknak. A komposztálással továbbá nő a talaj vízraktározó és vízbefogadó képessége, ebből kifolyólag ellenálóbbá válik az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Arról nem is beszélve, hogy kevesebbet kell költenünk így a hulladékkezelési díjra és még virágföldre sem kell pénzt kiadni, hiszen magunk állítjuk azt elő.
Milyen anyagok komposztálhatók? Kifejezetten sok mindent tudunk komposztálni: konyhai hulladékokat (gyümölcs- és zöldségmaradékokat, kávézaccot, teafiltert és teafüveket, fűszer- és gyógynövényeket, tojáshéjat), kerti hulladékokat (gallyakat, ágakat, fakérget, elhervadt virágokat, gyomokat, frissen nyírt füvet, lehullott falevelet és gyümölcsöt), de még kezeletlen faanyagokat, papírt, fahamut, kartont, hajat és körmöt is (utóbbiakat kis mennyiségben, aprítva).
Milyen anyagok nem kerülhetnek a komposztládába? Viszonylag magától értetődő, de ételmaradékokat, húst, csontokat nem komposztálhatunk, ahogy műanyagot, szénhamut, üveget, fémet, színes újságot, cigicsikket, pelenkát, különböző veszélyes hulladékokat sem (fáradt olaj, sütőzsír, vegyszer, festék, elemek).
Hogyan komposztáljunk? A komposztálás biológiai lebomlás, amelynek során a legfontosabb, hogy megfelelő arányban kerüljön a komposztálónkba nitrogénben és szénben gazdag szerves hulladék. Ha nincs szén és nitrogén, a lebomlásért felelős mikroorganizmusok nem fogják tudni elvégezni a munkát és humusz helyett egy kupacnyi rothadó, bűzlő hulladékot kapunk, amit senki nem akarhat. Az aranyszabály az ideális komposzthoz: 75 százalék zöldhulladékhoz (zöldség, gyümölcs, fű) adjunk 25 százalék barnahulladékot (gallyak, forgács, mulcs). Ha jól csináljuk, azt érezni fogjuk: a sikeres komposztálás során hő keletkezik, amit tenyerünkkel ellenőrizhetünk is. Ha rohad, penészedik a komposzt (ne legyenek illúzióink, ezt is érezni fogjuk), akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, ezért lazítani kell a szerkezetén, meg kell mozgatni. A legjobb, ha a komposztládát félárnyékos helyre tesszük, hogy ne érje közvetlenül sok nap, de ne mossa el az eső sem.
A komposztnak idő kell. A frissebb, 3 hónapos komposztban még lehetnek nem kívánatos, káros anyagok, de a kész, 12 hónapos komposzt már tökéletes a talaj javításához.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
