A kormány alapvetően valamennyi, a Széll Kálmán Tervben, illetve máshol tett vállalását teljesítette, amelynek határideje július 1-én járt le – mondta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pénteken, a kormányszóvivői tájékoztatón.
A Nagy Anna kormányszóvivőt ideiglenesen helyettesítő államtitkár szerint a kormány így júliustól képes érvényesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek elsődleges célja az ország elmúlt években megnövekedett adósságállományának csökkentése.
Kovács Zoltán egyebek mellett emlékeztetett a gyógyszerfinanszírozás és a táppénz rendszerének átalakítására, továbbá a lakosság rezsiköltségeinek befagyasztására, valamint a vállalkozások adminisztrációs terheinek kezdődő csökkentésére is.
Hangsúlyozta: az államadósság az ország legnagyobb ellensége, amely ellen fel kell venni a harcot, hiszen minden szempontból akadályozza Magyarország kibontakozását és felemelkedését. Mint mondta ezt a célt szolgálta, hogy a kabinet az előző héten egy lépésben 1.340 milliárd forinttal, 81 százalékról 77 százalékra csökkentette Magyarország államadósságát. A folyó fizetési mérleg legutóbbi alakulása, illetve a munkanélküliségi adatok legfrissebb változása egyaránt óvatos bizakodásra és optimizmusra ad okot, hogy „sikerül ebből az ördögi körből kitörni” – fűzte hozzá Kovács Zoltán.
Az államtitkár közölte: a kormány rendkívül intenzív munkát végzett az elmúlt hetekben, a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben például 21 munkacsoport összesen 90 alkalommal tanácskozott a tervezett intézkedések előkészítéséről.
Kovács Zoltán a július elsejéig életbe lépő intézkedéseket kifejtve a rezsiköltségek befagyasztására is emlékeztetett. Kiemelte: a kormány minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel fellép a rezsiköltségek kordában tartása mellett, szerinte ezt szolgálta a január 1-jén életbe lépett új gázszabályozás, illetve a villamosenergia és a földgáz árának megállapításáról szóló rendeletek július 1-jén életbe lépett módosításai is.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány a vízdíjak területén az idén még nem tudja érvényesíteni ezen szándékát a közművek korábbi privatizációja, illetve nagy száma miatt.
Az államtitkár fontosnak nevezte a táppénzszabályok módosítását, amivel július 1-jétől megszűnik a passzív táppénz, emellett felére, ötezer forintra csökken a táppénz napi összegének maximuma, valamint a több mint tizenöt napja táppénzen lévőknek lehetősége lesz soron kívüli egészségügyi ellátásra. Felidézte továbbá, hogy a kormány az elmúlt időszakban elfogadta a Semmelweis Tervet, amely rugalmas módon adhat választ az egészségügy finanszírozásának rendbetételére.
Kiemelte: csütörtökön lezárult a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentéséről szóló egyeztetés, így hamarosan életbe léphetnek azok az új szabályozások amelyekkel a kormány a következő években összesen 500 milliárd forinttal kívánja csökkenteni a bürokratikus költségeiket. Az államtitkár szerint ehhez a ponthoz kapcsolódik az új közbeszerzési törvény, amelyet július 11-én fogadhat el az Országgyűlés. Kovács Zoltán a jelenlegi törvénynél egyszerűbb, átláthatóbb, rövidebb, illetve a kis- és középvállalkozásokat jobban támogató szabályozásként értékelte a parlamenti képviselők szavazatára váró javaslatot.
Az államtitkár tájékoztatása szerint csütörtökön lezárult az önkormányzati törvényről szóló szakmai és önkormányzati egyeztetés, így annak koncepciója még a nyáron a kormány elé kerülhet.
A szimbolikus jelentőségű lépések közé sorolta a kormányzatban dolgozó politikusok szabadságának rövidítését, illetve fizetésük az államadósság csökkentése érdekében történt mérséklését.
Kovács Zoltán a lakásárverezési moratórium pénteki megszűnésére is felhívta a figyelmet, ami szerinte nem jelenti azt, hogy a kormány szabadjára engedné a hitelezőket, hiszen az árverezésre létrehozott kvótarendszer értelmében az idén csak az értékesíthető lakások egy százaléka kerülhet piacra. Az árfolyamrögzítés várhatóan augusztus közepén lép életbe – fűzte hozzá.
A közfoglalkoztatásról szólva elmondta, a kormány május 24-én fogadta el munkatervét, amelynek megvalósítása szeptemberben kezdődhet, azzal a céllal, hogy 300 ezer közfoglalkoztatott lehetőséget kaphasson visszatérni a munkaerőpiacra.
Kovács Zoltán megjegyezte, a kormány július 4-én, hétfőn tárgyal a szakszervezetekkel a korengedményes nyugdíj átalakításáról. A kabinet egy olyan fenntartható rendszert szeretne létrehozni, amelyben tisztázni szeretné mi tekinthető nyugdíjnak, és mi szociális, vagy más típusú ellátásnak. A korengedményes nyugdíjhoz a közigazgatásban dolgozók mellett a fegyveres testületeknél dolgozók életpálya-modelljének július végéig várható kidolgozása is hozzátartozik – fejtette ki.
Az államtitkár az 55 év felettiek 20 százalékos vasúti kedvezményének péntektől történő megszüntetésére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, a nyugdíjasokat érintő kedvezmények nem változnak a jövőben. Az esetleges további változtatásokról pedig nem a kormánynak, hanem a vasúttársaságnak, illetve az azt felügyelő miniszternek kell döntenie.
