A 2024-től kötelezővé váló komposztálás előnyei egyértelműek, az viszont egyelőre kérdéses, hogy a háztartási szerves hulladék külön gyűjtését hogyan lehet majd megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra.
Október 10-e a komposztálás napja, amelynek célja, hogy tudatosítsa: a háztartásunkban keletkező szemét közel egyharmada komposztálásra alkalmas szerves anyag, amelyet természetes módon hasznosíthatunk újra, csökkentve így a légszennyezést és javítva a termőtalaj minőségét.
Szükség van a komposztálás napjának figyelemfelhívó programjaira, hiszen a fentiek ennek ellenére sokan még mindig nem alkalmazzák ezt a környezettudatos és mindannyiunk számára hasznos, fontos eljárást. A háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal ugyanis nem történhet jobb dolog a komposztálásnál, amelynek megannyi előnyét a következőkben a HungAIRy Life integrált projekt keretén belül ismertetjük.
- A komposztálással egyrészt csökkentjük az általunk termelt hulladékmennyiséget: éves szinten egy fő 180 kilogramm szerves hulladékot juttathat így vissza a természetes körforgásba, ugyanis a komposztálódás során a szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik.
- A komposztálásnak köszönhetően a szerves hulladék nem kerül az amúgy is túlterhelt szeméttelepekre, valamint nem égetik el, ennélfogva nem csak környezetünkért, hanem a levegő tisztaságáért is teszünk.
- Ha saját kertünkben, vagy társasházunk udvarán komposztálunk, azzal növeljük a talaj tápanyagtartalmát, kedvezve növényeinknek és a földben élő állatoknak.
- A komposztálással továbbá nő a talaj vízraktározó és vízbefogadó képessége, ebből kifolyólag ellenálóbbá válik az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
- Fontos további érv a komposztálás mellett, hogy kevesebbet költünk így hulladékkezelési díjra és még virágföldre sem kell pénzt kiadni, hiszen magunk állítjuk azt elő.
Jövőre kötelező lesz a komposztálás
A hatékony szerveshulladék-feldolgozásban új szakaszt nyit egy idén beharangozott új uniós szabályozás, amely szerint 2024-től Magyarországon is kötelező lesz külön gyűjteni a háztartási biohulladékot.
Magyarán: ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem.
Ez nyilván nem fog gondot okozni a kertes házban élőknek (elég egy célnak megfelelő komposztáló edényt beszerezni, és abba gyűjteni a főzés és kertészkedés során keletkező szerves hulladékot), de vajon hogy lehet majd megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra? Sok hazai város például – így Pécs is – oktatásokkal, gyűjtőedények biztosításával segíti a folyamatot. Ahol viszont nem áll rendelkezésre erre a célra szolgáló zöldterület, más megoldást kell keresni. Ilyen lehet a közösségi kültéri komposztpontok kialakítása és használata, de a beltéri gyűjtés is egyre könnyebben megoldható többek között előkomposztálók beszerzésével, gilisztakomposztálással vagy az úgynevezett Compot agyagedényekkel.
A fentiekhez a Humusz Szövetség közleménye hozzáteszi, hogy a szerves hulladék hatékony kezelésére csak akkor nyílik lehetőség, ha azt támogatja megfelelő jogszabályi háttér, amelyet viszont az új uniós elvárások alapján frissíteni kell. Mint írják, a 2003-as környezetvédelmi minisztériumi rendelet idejétmúlt, a benne található fogalmak nem egyeznek a hulladéktörvényben foglaltakkal. Hangsúlyozzák, hogy a házi komposztálás törvényi meghatározása egyelőre nem érinti a kerti szerves hulladékot, a háztartásban keletkező egyéb komposztálható hulladéktípusokat, továbbá nem szól a beltéri komposztálási lehetőségekről sem. Mindeközben a közösségi komposztálás alatt jogilag jelenleg pusztán a társasházi gyűjtés értendő, miközben a komposztálópontok a hulladékkezelés fontos 21. századi, közösségépítő helyszínei – írják.
A következő hetekben több rövidebb cikkben fogunk foglalkozni a komposztálás módjával, a komposztálható és nem komposztálható anyagokkal és az eljáráshoz köthető egyéb tudnivalókkal.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.