Lehetőleg senki ne hagyjon szemüveget, vagy mondjuk tollakat a légzsákokra pakolva, mert ha beüt a baj, azok bizony az ember arcába repülhetnek.
Két-három évtizeddel ezelőtt még furcsán, félve tekintettek az akkor még inkább csak egzotikus extrának számító légzsákokra, ma már viszont az autók kötelező alapfelszerelésévé váltak. Akárhova is szerelik őket, a céljuk ugyanaz: az adott balesetben nem rögzített testrészeink és az autó kemény részei közé ékelődve enyhítik vagy akár megakadályozzák a nélkülük egyértelműen bekövetkező sérüléseket.
Ugyanakkor még a közelmúltban is számos alkalommal lehetett, és lehet ma is olyan eseteket találni, melyek során a légzsákok okoztak kisebb-nagyobb sérüléseket. A kérdés az, hogy miről tehetnek maguk a légzsákok, és miről tehetnek a sofőrök?
Hurtony Tamás, a pécsi légimentők paramedikusa lapunknak elmondta, hogy először is azt kell tisztázni a légzsákoknak köszönhetően az autók biztonságosabbá váltak, mintha nem lenne bennük ilyen felszerelés. Azt viszont érdemes tudni – folytatta- , hogy a légzsákok közvetve okozhatnak sérüléseket. Az ilyen esetek során azonban nem a hibátlanul működő légzsákok felelősek, hanem a figyelmetlen sofőrök. Számos alkalommal előfordul ugyanis, hogy a műszerfalra – a légzsákok fölé – rakott keményebb tárgyak a zsákok kirobbanásakor kilövik ezeket a dolgokat. A paramedikus tapasztalatai alapján a leggyakrabban szemüvegek és tollak szállnak így szélsebesen az utazók arcába, felsértve azok szemét, fejét.
Előfordulhat még az is, hogy a légzsákba fejelő utasok az ütközés után lecsúsznak a légzsákokról, és beverik koponyájukat az autó egyes kemény részeibe, melynek eredménye enyhébb vagy komolyabb agyrázkódás lehet. Mindez azonban eltörpül amellett, hogy mi történik azokkal a szerencsétlen autósokkal, akiknek régebbi járműveiben nincs ilyen biztonsági eszköz.
Hurtony kiemelte, hogy a légzsák-rendszerről jó tudni, hogy önmagában nem működőképes, hanem csak a biztonsági övek által nyújtott védelem kiegészítőjének, fokozójának tekinthető. A légzsákokkal felszerelt autókban épp ezért különösen veszélyes be nem kötött biztonsági övvel utazni, hiszen a több mint 200 kilométeres sebességgel kirobbanó párnába 150 kilométeres sebességgel becsapódó utasok nagyon súlyos sérüléseket okozhatnak, és okoznak is – homlok- és orrtörések például gyakran előfordulnak ilyenkor.
A biztonsági övnek az a dolga, hogy visszafogja az ütközésben hirtelen felgyorsuló testeket, és lényegében bele kell engedniük a már optimális puhaságúra leeresztett légzsákba az utas fejét. Ha ez nem történik meg, az autóban ülők a teljesen keményre fújódó zsákba fejelnek, mely semmit nem tompít az ütközésen, és felfelé-hátra üti vissza az emberek fejét, akár súlyosabb nyak- és gerincsérüléseket is okozva a fent említett sérülések mellett. A paramedikusok egyébként mindenekelőtt nyak- és gerincmerevítőt tesznek a balesetet szenvedőkre a mentések során, mivel nem lehet tudni, hogy a légzsák, a biztonsági öv, vagy a hirtelen megváltozott gyorsulási erő mennyire sértette meg a sofőr és az utasok ezen testrészeit.
A légzsák-rendszer optimálisan zárt, a zsákpárnákat lánggal berobbanó piropatronok lökik az utastérbe, mondta a paramedikus, majd hozzátette, hogy mindennek azonban semmilyen veszélyes hatása nem lehet az utasokra, és nem is fordulnak elő olyan sebesülések, melyek a piropatronok égésével kapcsolatosak.
Ha viszont rosszul működik egy ilyen komplex szisztéma, akkor jön a baj. Jelenleg is tart például a Takata japán légzsákgyártó cég termékeivel felszerelt Toyoták, Nissanok, és Hondák visszahívása, ugyanis a piropatronjaik nedves, párás közegben az optimális energia többszörösével robbannak fel, így a légzsák anyagán átszakadnak azok a fém-repeszek, melyeknek nem szabadna bekerülnie a beltérbe. Az így kirobbanó fémszilánkok pedig már életveszélyes sérüléseket és halált is okoztak már.
