Az Országgyűlés november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította 2012-ben. Az alkalomból a megélt tragédiákra emlékezve kiállítást rendeznek Pécsen.
A Trauma elnevezésű kéthetes tárlat a szovjet lágerekbe elhurcoltak emlékéhez, a málenkij robothoz kapcsolódik, a megnyitóra 22-én kerül sor a Nádor Galériában. A rendezvény védnökei Hoppál Péter, pécsi országgyűlési képviselő, Menczer Erzsébet, országgyűlési képviselő, Udvardy György, pécsi megyéspüspök és Páva Zsolt, Pécs polgármestere lesznek.
– Célunk, hogy minél inkább felhívjuk a közvélemény, a fiatalok és a sajtó figyelmét arra, mi is történt akkoriban a lágerekben – mondta Matkovits Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke. Két középiskolával szerződést kötöttünk, hogy a diákok az önkéntes munka keretében vegyenek részt a programban.
A rendezvény során túlélők beszélgetnek, lesz író-olvasó találkozó, különböző előadások, többek között erdélyi, magyar, kolozsvári és szabadkai előadókkal, folyamatos vetítések, kötetlen beszélgetés, rendhagyó történelemórák, valamint kétnyelvű mise a szederkényi német kórussal.
– Iszonyatos traumát élt át az a generáció, aki ezt elszenvedte, de miután erről hallgatni kellett 45 éven keresztül, ezért ki se beszélhették magukból, így senki sem foglalkozott velük – fogalmazott Matkovits Kretz Eleonóra.
A kiállítás során számtalan, begyűjtött tárgyat tekinthetnek meg az érdeklődők, melyek a málenkij robothoz kapcsolódnak, abból az időből származnak.
– Azok a túlélők, akik annak idején több évig a lágerekben voltak, már 80 év fölött vannak – magyarázta Walterné Müller Judit, a Janus Pannonius Múzeum megbízott igazgatója. – Néhány éve elhatároztam, hogy megkeresem ezeket az asszonyokat, férfiakat, hogy elmeséljék: mit éltek ők át az akkori Szovjetunióban, milyenek voltak a mindennapjaik, de emléktárgyakat is kértem tőlük.
[frame]A második világháború vége felé, 1944-től több tízezer embert hurcoltak el a Szovjetunióba Kelet-Európából, a cinikusan „kis munkának”, vagyis málenkij robotnak nevezett rabszolgamunkára, ám a történelem e szégyenfoltja kimaradt a tankönyvekből, így kevesen tudnak róla. A kollektív bűnösség elve alapján, első körben azokat vitték el, akik német származásúak voltak, volt, akit német hangzású neve miatt hurcoltak el, de előfordult, hogy egyszerűen csak létszámhiány miatt kellett valaki a vonatokra. A baranyai falvakból nem csak férfiakat, hanem rengeteg nőt és fiatal lányt vittek el.[/frame]
