Nyolc magyar modernista festőnő és a velük egy csoportban alkotók művészetébe nyerhetnek betekintést azok, akik a Modern Magyar Képtárba látogatnak. Természetesen nem hagytuk ki az élményt, mi is megnéztük a tárlatot, mutatunk kedvcsinálóként néhány képet is!
A Pécsen most „megismert” tizenöt festőnő – Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith, Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa (köztük talán a legismertebb), Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta – az elsők voltak a hazai modernizmus történetében, akik vállaltan egy szűk, professzionális művészcsoportot hoztak létre 1931 januárjában, mely a 40-es évekig maradt igazán aktív.
Bár nevük sajnos hamar feledésbe merült, újrafelfedezésükre pedig a 90-es évek végéig várni, nagyon is fontos szereplői a művészettörténetnek:
Életművük töredékes formában a két háború közti magyar művészet egy eddig ismeretlen arcát rajzolja meg.
A csoportban alkotó művészek története szorosan összefonódott, több közös vonás – tanulmányok, barátságok, hasonló elgondolások a művészetről – határozta meg életpályájukat. Nehezen érvényesültek a piacon, bár a két világháború közti „férfihiány” művészi kibontakozásuknak éppenséggel kedvezett is.
A tárlatot körbejárva megtudtuk, összesen ötven művet csodálhat meg a közönség, az eredetihez képest sokkal többet az intézményi, gyűjtői együttműködéseknek és felajánlásoknak hála. A Modern Magyar Képtár egyedülálló kiállításán így számos újabban felfedezett alkotással kiegészülve fedezhetjük fel a nemzetközi képzőművészetben szociológiailag és esztétikailag is példátlan csoport munkásságát.
Rendkívül izgalmas művekben gyönyörködhetünk, melyek elgondolkodtatnak arról, hogyan is látják a nők a nőket, saját magukat és a világot: a talán még mindig létező sztereotípiákkal ellentétben nem feltétlenül lágynak vagy finomnak, eszköz itt a torzítás, a nyerseség, a groteszk ábrázolásmód.
Talán egy kicsit több teret is kívánnánk ezeknek az alkotásoknak, nem csupán egy termet és egy folyosót. Méltó lenne rá a tárlat.
A Másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916–1936) nevet viselő kiállítás szeptember 17-ig tekinthető meg.
