A Soros-féle Amnesty International sokkal fontosabbnak tartja a bevándorlók jogainak védelmét, mint az olyan „politikai játszmákat”, amikor a román miniszterelnök a székelyek akasztását helyezi kilátásba. Így immár a szintén Soros által pénzelt TASZ mellett ők sem állnak ki a magyarok mellett.
A bevándorlók betelepítését támogató Soros György által több száz millió forinttal támogatott Társaság a Szabadságjogokért ugyan pécsieket beperelt már, mert szerintük ellenséges légkört teremtettek egy Soros György által pénzelt szervezetnél, de a székelyek akasztása kapcsán saját bevallásuk szerint „nem tudnak semmit tenni”.
Mindezt annak ellenére közölték, hogy a honlapjuk szerint is még néhány európai ország mellett a legaktívabban Romániában vannak jelen – bár saját állításukat lapunknak megpróbálták letagadni.
Az Origo.hu most pedig arról számolt be, hogy a másik Soros által pénzelt szervezet sem tud semmit tenni a székelyek, az őshonos magyarok ügyében. Az Amnesty International szerint ez csak politikai játszma, nem is feladatuk ezzel foglalkozni, továbbá olyan „létfontosságú” témákkal foglalkoznak, mint a menekülők befogadási körülményeinek javítása, a betelepítés egyszerűsítése, vagy épp a transzneműek egyenlő jogaiért vívott ádáz küzdelem – szerdán egyébként Pécsen is bemutatkoznak.
Mint emlékezetes, egy Soros által 130 millió forinttal megtámogatott pécsi szervezet 30 milliót költhet saját irodára, 100 milliót pedig szétoszt különböző csoportok között. A pécsi társaság rendkívül rövid, alig kétoldalas pályázati kiírására informális közösségek is jelentkezhettek, és a pályázati döntés kapcsán rendkívül érdekes, hogy miközben január 15-én éjfélkor járt le a pályázat leadási határideje, már másnap 10 órakor sajtótájékoztatót tartottak a beérkezett projektekről.
[su_box title=”Honnan is van a pénz?” style=”soft” box_color=”#ff675f”]Soros Györgyről az akkor még erősen baloldali Origo.hu azt írta 2009-ben, hogy miután 2008 októberében drasztikusan zuhant az OTP árfolyama, a PSZÁF Soros György cégét hozta összefüggésbe az üggyel, akkor félmilliárd forintra büntette az üzletembert. Ez volt a felügyelet történetének legnagyobb ilyen jellegű bírsága. Soros pénzügyi, politikai befolyását is jól jelzi, hogy Franciaországban elítélték bennfentes kereskedelemért, mert a szocialista kormány idején, 1988-ban bankfelvásárlást hajtott végre, és akciójával 2,28 milliárd dolláros haszonra tett szert. Az, hogy milyen csillagászati összegről volt szó, mutatja, hogy abban az évben a magyar átlagkereset bruttó 9000 forint volt. Szintén – a még baloldali beállítottságú – Origo.hu számolt be arról is, hogy Soros György számlájára írták az 1992. szeptember 16-ai “fekete szerdát” is, a brit font összeomlásának napját, amivel Angliát döntötte súlyos pénzügyi válságba, míg ő egymilliárd fontot kaszált. Hasonlóan alakult Soros szerepe az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Akkor is a helyi pénzek gyengülésére játszott és nyert is, válságba döntve több országot. Mint ismert, Soros György többször is azt hangoztatta, hogy bevándorlókat kell telepíteni Európába, a menekültek védelmét pedig a nemzeti határok megléte gátolja.[/su_box]
Nem az akasztás miatt mondott el
A román miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy lemond és amiatt sajnálkozott a Transindex.ro beszámolója szerint, hogy „nem csináltam több autópályát, több kórházat, de nem zártam rosszul az évet”. Mihai Tudose nem kért bocsánatot azonban azért, hogy a székelyeket akasztással fenyegette meg, ha ki merik tenni a székely zászlót.
