Az idősekről és az idősödő emberekről, társadalomban betöltött helyükkel, szerepükkel, társadalmi megítélésükkel kapcsolatban nagyon jelentős személetváltásra van szükség a globalizált világban és Magyarországon is. Hangsúlyozni kell, hogy az idősebbek hozzájárulhatnak a társadalmi jólét (ami az anyagi jólétet jelenti) és a jóllét (ez inkább az örömöt, a biztonságot, az egészséget, a jó közösségeket foglalja magába) megteremtéséhez, ha biztosított lesz számukra az életminőségük fenntartása, a munkaerőpiacon való részvételük és a kulturális, civil életben végezhető tevékenységük.
Mindezeket már nemzetközi, európai, országos és városi szintű ajánlások és törvényi hátterek támogatják. Ezeket minden idős érintettnek, de a fiatalabbaknak is célszerű ismerni az érdekérvényesítésért, hogy adott esetben tudjanak hivatkozni ezekre. Első írásunkba ezeket az alapvető dokumentumokat gyűjtöttük össze.
A World Health Organization (WHO), az ENSZ Egészségügyi Szervezete 1997-ben vezette be az aktív idősödés fogalmát. Az aktív idősödés célja az egészség, a társadalmi részvétel, a biztonság, az idősek önállóságának és függetlenségének megtartása. Eszerint az aktív idősödés olyan időskor megéléséről szól, amely a fizikai aktivitáson túl, a munkaerőpiacon maradást és a társadalmi, kulturális, civil életben való aktív részvételt is jelenti, ami sajnos az idősek csak nagyon kis részére tud megvalósulni.
Az Európai Parlament 2021-ben már sokkal szélesebb körben érvényes ajánlásokat dolgozott ki.
Európai Parlament 2021. július 7-i állásfoglalása
Az Európai Parlament 2021. július 7-i állásfoglalása az idősödéssel kapcsolatos, 2020 utáni politika lehetőségeiről és kihívásairól szól.Ez egy hatalmas, 25 oldalas szakmai dokumentum nagyon részletes értékeléssekkel és ajánlásokkal. Fejezetei a következők:
– Általános kérdések
– Egészség és gondozás
– A méltósággal való megöregedés joga
– A foglalkoztatás és a tevékeny időskorban
– A demográfiai kihívások kezelése az uniós források támogatásával
– Az idősekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
– Egészség és tartós idősgondozás
– Aktív időskor
– Egyedi politikák és kutatás
Idősek és Nyugdíjasok Európai Szövetsége (FERPA)
A FERPA az európai nyugdíjas és idős emberek legreprezentatívabb szervezete, elnöke magyar, dr. Mayer Miklós. Programját, célkitűzéseit kiáltványban fogalmazta meg. Eszerint előzzük meg a nyugdíjasok elszegényedését annak érdekében, hogy emberhez méltó életük legyen. Ez négy prioritást jelent.
– Jog a megfelelő nagyságú nyugdíjhoz, elkerülendő, elsősorban a nők esetében az időskori szegénység.
– Jog a minőségi, pénzügyileg és területileg is hozzáférhető hosszú távú ápoláshoz.
– Jog az egészséges és elfogadható lakhatáshoz és a könnyen hozzáférhető alapvető közszolgáltatásokhoz (például energia).
– Jog minden időskorú személy társadalomba való beilleszkedéséhez (az idősek is teljes mértékben részt vehessenek a társadalmi, politikai és kulturális tevékenységekben).
Az Országgyűlésünk 2009-ben határozattal elfogadta a 2009–2034-ig terjedő időszakra az Idősügyi Nemzeti Stratégiát. Ez alapján 2016-2019 között Budapest és több kerülete és néhány vidéki város önkormányzata kidolgozta a helységük Idősügyi Stratégiáját.
Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Koncepciója
A pécsi koncepció a legfontosabb célokat a következőkben fogalmazta meg:
1. Szemléletváltásra van szükség az idősödés és az idősek társadalmi megítélését tekintve.
2. Az előző célkitűzés eléréséhez rendkívül fontos az élethosszig tartó ismeretszerzés elősegítése, (ennek fontos gyakorlata a digitális készségek fejlesztése).
3. Széles körben biztosítani kell a szociális, a fizikai és a lelki egészség feltételeit.
4. Meg kell adni a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést. (Akadálymentesítés, smart technológiák alkalmazása, gondozást nyújtó szolgáltatások. ápolást végző családtagok felkészítése, nyugdíjasház kialakítása).
5. Erősíteni kell a társadalmi integrációt (foglalkoztatás elősegítése, társas kapcsolatok támogatása, önkéntesség szorgalmazása, tájékoztatás és érdekképviselet elősegítése). A tájékoztatás során kiemelt tevékenységek: ismeretterjesztés, rendezvényszervezés, online felületek folyamatos tartalommenedzsmentje, témagenerálás a helyi média számára.
6. Ki kell alakítani a hálózatosodó, horizontális partnerséget korosztályok között (Pécsi Idősügyi Hálózat). Létre kell hozni városi Szenior Központot. Ehhez motivált, elhivatott közösségfejlesztők és széles körű intergenerációs kapcsolatok kialakítása szükséges.
A cikk tartalmi összeállítását dr. Német Béla a Nyugdíjasok Egyesületének kapcsolati felelőse segítette.
