A Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetőjét tavaly nyár elején nevezték ki a szervezet élére, a legutóbbi közgyűlésen pedig újabb egy évvel meghosszabbították Hummel Márk mandátumát. A fiatal cégvezető a lapunknak adott interjúban bevallotta, szüksége volt egy kis időre, hogy új szerepében is megtalálja magát, végül remekül dolgozó kollégáival már egy év alatt is szép eredményeket értek el.
– Tavaly, amikor a ZSÖK élére került, alaposan felbolygatta a várost a hír. Nem bizonytalanodott el akkor, hogy szüksége van-e erre?
– A koromból adódóan volt, aki fenntartással kezelte a helyzetet, hiszen fiatal mérnökember vagyok. A cég üzemeltetési igazgatója voltam korábban, és úgy voltam vele, amikor elvállaltam a felkérést, hogy ismertem a kollégákat és tudtam, hogyan működik a ZSÖK, valamint tudtam azt is, hogy a cég működése programszervezés, kulturális rendezvények lebonyolítása és pénzügyi szempontból is biztosított, illetve tosztában voltam a saját képességeimmel. Itt minden szervezeti egységben olyan vezető dolgozik, aki az adott területet jól ismeri. Tudtam, hogy a közös munkánkkal – az én vezetésem mellett – sikereket tudunk elérni.
– A kollégák körében nem érzett bizonytalanságot a vezetőváltás miatt?
– A kollégák egy részénél éreztem bizonytalanságot, de azt gondolom, hogy a közös munka során sikerült ezt eloszlatnom. Annál jobban esik most ez a visszaigazolás, hogy az elmúlt egy év szakmailag, gazdaságilag és a szervezeti kultúrát tekintve is kifejezetten pozitív mérlegű. Most pedig egy év távlatából azt tudom mondani, hogy abszolút pozitív a légkör. Szerintem én egy elég nyitott ember vagyok, vezetőként is igaz ez rám. Bár mérnök vagyok, igyekszem a kollégák nézőpontját megérteni, és az ő szemüvegükön keresztül is látni a szakmai kérdéseket.
– Tavaly épp a fesztiválszezon rajtja előtt került a cég élére. Ez nem okozott fennakadást?
– Egy percig sem, mert már akkor is tudtam, hogy olyan csapattal fogok együtt dolgozni, akikkel gördülékeny lesz a nyári fesztiválok lebonyolítása. Ezt így utólag, innen is köszönöm nekik, hiszen nagyon profin, a munkájukra fókuszálva végezték el magas szinten a feladatukat.
– Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a ZSÖK-nek egy évvel ezelőtt?
– Bizonyos értelemben adta magát a legnagyobb feladat, mivel aznap amikor engem kineveztek, a közgyűlés döntött a Cella Septichora felújításáról is. Akkor azt gondolhattuk, hogy rendben, ez a projekt sínen van, megvan a kivitelező is, csak meg el kell végezni a munkát. Aztán kiderült, már tavaly nyáron, hogy ez nem egészen van így. Elkezdődtek ugyanis a feltárások, és látható volt, hogy nem mindent lehet terv szerint megvalósítani. Itt azért gyorsan igazolódott, nem biztos, hogy olyan rossz a cégnek, hogy egy olyan igazgatója van, aki műszaki szempontból is átlátja a projektet, hiszen ez egy nagyon fontos beruházás. Itt kétszer szerződést is kellett módosítani az elmúlt egy év során. Mostanra viszont ott tartunk, hogy május végén a kivitelező befejezi a munkát és elkezdődhet az átadás-átvétel.
– Menet közben jelentkeztek a brutális energiaár-növekedések, melyek minden nagy intézményre jelentős pluszterhet helyeztek. Hogyan sikerült erre reagálni?
– Egy korábbi szerződésnek köszönhetően 2022 december végéig fix áron kaptuk az áramot, illetve november végéig a gázt. De hallottuk, milyen világpiaci árváltozásra lehet számítani, és tudtuk, ha januárban jönnek ezek az árak, amiket mondogattak, akkor a ZSÖK bajban lehet, mivel hatalmas ingatlanállomány van a cég kezében, összesen 60 ezer négyzetmétert kezelünk. Ezért már november 1-én léptünk, energiatakarékossági intézkedéseket vezettünk be. Ez a nyitvatartásokat is érintette, hétfőn, kedden és szerdán zárva voltak a ZSÖK kiállításai.
Ez több szempontól is jó döntés volt.
Villamos energiában és távfűtésben közel 40-40 százalékot tudtunk spórolni, így még a megemelkedett energiaárak mellett sem lett több a rezsikiadásunk, mint a korábbi években. Ezzel párhuzamosan elindítottunk egy világítás-korszerűsítési programot is. Úgy voltunk vele, hogy amíg olcsóbb az energia, és tudunk vele spórolni, azt költsük arra, hogy a januári időszaktól azzal kompenzáljuk a várhatóan jóval magasabb számlákat. Ennek köszönhetően rengeteg izzót tudtunk kicserélni a Kodály Központban és a Zsolnay-negyedben. Ezek most is zajlanak még, hiszen nem tudhatjuk, mit hoz a jövő.
– A fenntartás, üzemeltetés és fejlesztések egy dolog, de a ZSÖK kapcsán magától értetődően elkerülhetetlen a kultúra kérdése. Ebbe a világba bele kellett tanulnia?
– Ez nem is kérdés, természetesen bele kellett tanulnom. Az, hogy kultúrakedvelő vagyok, nyilván nem jelenti azt, hogy ilyen szinten foglalkoztam volna vele korábban. A tavaly nyári fesztiválidőszakban nagyjából sikerült is magamba szívni sok olyan információt, ami aztán nagyon hasznos volt a munka során. Egyébként pedig azért nem egyszerű dolog ennek az intézménynek a működését koordinálni, hiszen a ZSÖK egy igen különleges szervezet.
– Milyen értelemben?
– Egyrészt jelentős turisztikai kínálatunk van, másrészt évi nagyjából 2500 esemény zajlik a helyszíneken, aminek egy részét mi szervezzük. Ugyanakkor egy befogadó intézmény is vagyunk, hiszen külsős rendezvények is zajlanak nálunk, vagy épp programhelyszínt értékesítünk. Emellett természetesen – csúnya magyarsággal élve – teremtjük is a kultúrát, hiszen állandó kínálatunk mellett számos időszakos kiállítást is szervezünk, ez a Vizuális Művészeti Centrumhoz tartozik.
Szélesíteni akarjuk azt a réteget, amely fogékony lehet a művészetekre.
Végül a ZSÖK tulajdonol is olyan egyéb intézményeket, amelyek önállóan állítanak elő kulturális terméket, mivel a Bóbita Bábszínházban, a Pannon Filharmonikusokban és a Pécsi Balettben is tulajdonosként vagyunk jelen. A Pannon Filharmonikusokkal is sikerült megállapodnunk a lejáró bérleti szerződés meghosszabbításáról, kidolgoztunk egy olyan megállapodást, ami mindkét fél számára elfogadható. Meg persze azt se felejtsük el, hogy a ZSÖK a város fő fesztiválszervezője. Ezért mondom, hogy a maga nemében egyedülálló szervezet vagyunk.
– Most milyen lábakon áll az intézmény? Az elődje búcsúzóul azt mondta, ő pluszosan adta át a céget.
– A ZSÖK pénzeszközeit tekintve stabil. Nagyrészt állami támogatásból működünk és kitettek vagyunk az esetleges csúszásoknak, de ezt a bizonytalanságot is sikerült kezelnünk. Ennek a stabilitásnak a fenntartásához kellett meghoznunk a takarékossági intézkedéseket. Már csak azért is, mert az infláció és a minimálbér-emelkedés is érintik a ZSÖK-öt. Az üzemeltetési, szolgáltatási szerződéses partnereink részéről is jönnek áremelési igények, ilyenkor pedig bizony alkudozni kell. A minimálbér-emelés miatt bérkompenzációra volt szükség és számos dolgozónknak emeltük meg a fizetését, ez a felsővezetést természetesen nem érintette. Persze mással is igyekeztünk gazdaságosabbá tenni a működést. Az előző cégvezetés vásárolt két gépkocsit, ezeket eladtuk, majd sikerült egy autószponzorral megállapodnunk, ahonnan szintén érkezik támogatás.
– A közgyűlés most újabb egy évre bízta meg a Zsolnay Örökségkezelő vezetésével. Amikor felkérték, kellett gondolkodni a válaszon?
– Nem. Megtisztelőnek éreztem, hogy a város vezetése ismételt bizalmat szavazott nekem, ez az elmúlt egy év munkájának köszönhető. Vannak további terveim. A fesztiválok színvonalas lebonyolítása nagyon fontos feladat, de a Cella Septihcora, majd a GINOP-projekt teljes zárása is ránk vár még idén, hogy csak néhány feladatot említsek. Tervben van olyan múzeumpedagógia foglalkozások megvalósítása, melyek révén interaktívan tudjuk bemutatni a kiállításainkat. Továbbá az előttünk álló nyári időszakban a Zsolnay „Plázs” megvalósítása, mellyel mind a pécsi, mind pedig a Pécsre látogató turistákat nagyobb számban be tudjuk vonzani a Zsolnay-negyedbe.
– Úgy tudom, lassan szükség lenne kisebb-nagyobb tatarozásokra is a negyedben, illetve a ZSÖK által működtetett ingatlanokban. Erre van pénz?
– Azt látni kell, hogy a ZSÖK által üzemeltetett ingatlanok jelentős részét 2010 és 2012 között adták át. Most több mint egy évtizedesek az épületek, így felújítások és fejlesztések szükségesek. Ezzel már foglalkozunk. Nem is szabad, és nem is kell csak a nagyobb állami szerepvállalásra várni. Természetesen a 2025-ben lejáró támogatási szerződés újratárgyalását a 2025 utáni időszakra már most el kell kezdeni. Azért is, mert az jól látszik, ahhoz, hogy a ZSÖK a jelenlegi feladatait maximálisan el tudja látni, ahhoz ez a jelenlegi forrás már nem elegendő. Az állami támogatás összege nincs az inflációhoz igazítva, hogy csak egy dolgot említsek. Az újratárgyalásnál például az inflációkövetést be kellene építeni. Azonban más utakon is el kell indulni. Vannak ötleteink, például az építőipari klaszter bevonása, hogy építőipari tanulók jöhessenek itt végezni a szakmai gyakorlatukat és felújításokat végezzenek az épületeken. Folyamatosan keressük az újabb megoldási lehetőségeket. Műszaki fejjel gondolkodva én sosem arra vagyok kíváncsi, hogy „miért?”, hanem arra, hogy „hogyan?”.
– Ha egy dolgot kellene kiemelnie mint a legfontosabb cél?
– A legfontosabb kétség kívül a munkavállalóink megtartása. A 140 dolgozónk mindegyike nagy szakértelemmel végzi a munkáját, és ahogyan eddig is a közös munkánkkal tudtunk eredményesen munkálkodni a ZSÖK érdekében, úgy ezután is ez lesz a sikerek záloga. Hiszen az ő munkájuknak is köszönhető, hogy Pécs városában a kultúra ilyen meghatározó és magas minőséget képvisel.
