XVI. Benedek pápa szombaton felkereste a északnyugat-spanyolországi Santiago de Compostela zarándokvárost, ahol hívők ezrei várták a Szentatyát. A katolikus egyházfőt a város repülőterén Fülöp trónörökös herceg és hitvese, Letizia üdvözölte.
A város XII. században épült székháza előtti téren, a Plaza del Obradoirón sokan már péntek délután óta, az éjszakát a szabad ég alatt töltve vártak arra, hogy megpillanthassák a pápát. A katolikus egyházfő kétnapos látogatást tesz az ibériai országban, amelynek lakosai többségében mélyen vallásosak ugyan, de az utóbbi időben egyre több jel mutat arra, hogy a spanyol társadalom mindinkább elvilágiasodik.
A legenda szerint Compostela Idősebb Szent Jakab (spanyolul Santiago) apostol temetkezési helye. Az apostol állítólag a Szent Jakab-katedrálisban nyugszik, a nagy oltár alatt. XVI. Benedek pápa néhány percig imádkozott a kriptánál, majd a hagyományoknak megfelelően átölelte a szent életnagyságú szobrát. A katedrális előtt mintegy hétezer hívő jelenlétében tartott miséjén a pápa arra kérte Európát, hogy „térjen vissza keresztény gyökereihez”, és „tárulkozzon ki Isten előtt”. „Tragédia, hogy Európában, különösen a XIX. században, azt állították, és azt a meggyőződést terjesztették, hogy Isten az ember ellenfele és szabadságának ellensége” – mondta a pápa, hozzátéve, hogy Isten „szabadságunk alapja és csúcsa, nem az ellenzője”.
A katolikus egyházfő bírálta, hogy a modern társadalom igyekszik visszaszorítani a vallást a magánszférába. „Mi, emberek nem élhetünk sötétségben, a nap fénye nélkül. Hogy lehetséges, hogy megtagadják Istentől azt a jogot, hogy felajánlja ezt a fényt, amely minden sötétséget eloszlat?” – tette fel a kérdést XVI. Benedek, aki néhai elődjéhez, II. János Pálhoz hasonlóan Európát érintő kérdésekről beszélt. (II. János Pál 1982-ben tett látogatást Santiago de Compostelában.)
XVI. Benedek figyelmeztetett az emberi méltóságra leselkedő fenyegetésekre, valamint ismét elítélte az abortuszt és az eutanáziát. Hangsúlyozta, hogy a „tudomány, a technológiák, a civilizáció és a kultúra Európájának nyitnia kell az értelemmel fel nem fogható, a megismerés határain túli, nem anyagi világ és a többi kontinenssel való testvériség felé”. A pápa útjának egyik kiemelt célja, hogy felélessze a hit tüzét a spanyolokban – vált ismertté korábban a Vatikánban. XVI. Benedek még megérkezésekor az őt ujjongva fogadó tömeg előtt arra kérte Spanyolországot és Európát is, hogy újból erősítse meg a kereszténység gyökereit. „Felszólítom Spanyolországot és Európát, hogy az ember igaz hitére alapozva építse a jelent, és tervezze meg a jövőt, és ne csak az emberek anyagi jólétéért legyen felelősek, hanem erkölcsi, szellemi és vallási szükségleteinek a kielégítéséért is” – fogalmazott a pápa.
A pápa mindazonáltal nem tett említést a José Luis Rodríguez Zapatero vezette spanyol kormány által kezdeményezett szociális reformokról, amelyek magukba foglalták az egyneműek házasságának engedélyezését 2005-ben és a művi vetélésre jogosultak körének kiszélesítését 2010-ben. Mindezek lépések a Vatikán erélyes tiltakozását váltották ki. A pápa az őt Spanyolországba szállító repülőgépen újságírók előtt bírálta azokat a szerinte agresszív egyházellenes jelenségeket, amelyek Spanyolországban mindinkább erőre kapnak. Úgy vélte: ez a folyamat a múlt század harmincas éveinek a Spanyolországát idézi, amikor „az egyház szenvedett az erőszakcselekményektől”, és a spanyolok a gyenge demokráciából polgárháborúba sodródtak. Közölte: arra készül, hogy egy új vatikáni intézményt hoz létre azzal a feladattal, hogy felvegye a küzdelmet az elvilágiasodás világméretűvé vált tendenciájával.
A spanyol kormány meglepődött, de nem kommentálja a pápa azon kijelentéseit, miszerint Spanyolországban felbukkant az 1930-as évekre jellemző antiklerikalizmus.
