Napirend után szólalt fel Hoppál Péter kulturális államtitkár, pécsi országgyűlési képviselő az Országgyűlésben, aki szerint több évtizedes adósságát törlesztette Pécs azzal, hogy méltóképpen emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól.
A hétvégén több pécsi megemlékezés is volt a kommunizmus áldozatainak emléknapja, február 25-e kapcsán. Szombaton Pécsen került sor a szovjetek által 70 éve elhurcolt akkori kormányzó erő, a Független Kisgazdapárt főtitkára, Kovács Béla emlékházának alapkőletételére. Az évfordulón ünnepi megemlékezést tartottak a leszármazottak részvételével a pécs-patacsi általános iskolában, ahova korábban az elhurcolt politikus is járt, s amely ma már az ő nevét viseli. Nemrég pedig Pécsen felavatták a Szovjetunióba elhurcolt áldozatok emlékművét is a városban.
– Ezen emlékhelyekkel több évtizedes adósságunkat tudjuk rendezni a kormányzati támogatásnak köszönhetően – mondta Hoppál Péter kulturális államtitkár a Parlamentben. – Emlékezni és emlékeztetni sokáig tiltott és büntetendő cselekmény volt a kommunizmus által sújtott Magyarországon. Voltak, akiknek nem állt érdekében, hogy emlékeztessenek, sőt tiltották azt, voltak, akik pedig féltek emlékezni, mert megfélemlítették őket.
Mint mondta, a félelem generációkon keresztül is öröklődik, ezért fontos feltárni a múltat, hogy a diktatúrák okozta borzalom soha többé ne ismétlődhessen meg hazánkban. Kiemelte, a holokauszt áldozatainak emléknapját (április 16-át) és a kommunizmus áldozatainak emléknapját (február 25-ét) az első Fidesz-kormány vezette be az ezredforduló éveiben.
– Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még élő szemtanúk és áldozatok tanúskodhatnak a rémtettekről, a kommunisták által elkövetett bűnökről. Több millió embert érintettek Magyarország-szerte a kommunizmus éveiben hétköznapivá vált gyilkosságok, elhurcolások, hamis vádak, bebörtönzések, kínzások, megerőszakolások, fenyegetések, zaklatások vagy megfigyelések.
2013-ban, a második Orbán-kormány alatt felállt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a tavaly, a harmadik Orbán-kormány alatt meghirdetett Gulag-emlékév célkitűzése volt, hogy ne csak Budapesten, hanem Magyarország teljes területén visszaadja az emlékezés lehetőségét a megalázottaknak és a meggyilkoltak hozzátartozóinak.
– Pécs és Baranya szomorú módon kiemelten érintett a kommunizmus idején történt elhurcolásokban, de a megemlékezések kapcsán fontos feladat hárul rá Kovács Béla egykori kisgazda politikus pécsi születése miatt is. Február 25-e, Kovács Béla elhurcolásának napja szimbolikus jelentőségű az egész ország számára, hiszen ez volt az a tett, amely minden magyar ember számára 70 évvel ezelőtt a kommunista diktatúra rémuralmának kezdőnapját jelentette – mondta.
A Gulag-emlékév pályázataiból Baranya megye önkormányzatai és civil szervezetei 41 programra összesen csaknem 160 millió forint támogatásban részesültek.
