Fonnyadt alma, száraz kenyér, maradék pörkölt – nem szemétbe való, hanem a tányérra. Csak másként. A gyümölcsből kompót vagy turmix, a kenyérből panírmorzsa készülhet, a pörkölt pedig mint rizses hús, melegszendvics-krém vagy hortobágyi palacsinta születhet újjá, egy kis rafinériával.
– Magyarországon a 2010-es felmérések szerint a megvásárolt élelmiszerek tíz százaléka a kukában végzi. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy háztartásonként napi 30 dkg élelmet dobunk ki, vagyis egy négytagú család évente körülbelül egy mázsányit visz le a szemétbe – szembesít a sokkoló adatokkal Lettnerné Berta Gabriella, a Pécsi Zöld Kör elnöke. – Példát vehetnénk a nagyanyáink generációjáról, ők egyáltalán nem pazaroltak. Beosztottak és felhasználtak minden falatot. Igaz, ebben az állattartás is segített, de kétségtelenül jobban megbecsülték az asztalra kerülő ételeket. Rengeteg praktika létezik, amivel a mai háziasszonyok is sokat spórolhatnának a családi kasszán.
A szakember szerint a friss és a száraz kenyér között több fokozat létezik, eszerint szokta ő maga is, gyakorló háziasszonyként újrahasznosítani a pékárut. Ötfős családként nem mindig sikerül a napi étvágyhoz igazítaniuk a kenyérmennyiséget, ezért ha úgy látja, hogy sok maradna, időben a mélyhűtőbe teszi a fölösleget. A szikkadt kenyérből a gyerekek által is nagyon kedvelt bundás kenyér lehet, ha szárazabb, akkor tejbe áztatva fasírozott és spenót fontos hozzávalójává alakul, vagy tejjel-cukorral mákos gubát csinál belőle, esetleg vaníliasodóval önti nyakon és dióval szórja meg, s máris kész az édes csemege. Néha hagyja, hogy a kenyér teljesen megszáradjon, akkor morzsává őrli, s rántott húshoz vagy rántott zöldségekhez használja fel. A gyerekek miatt sok gyümölcsöt vásárol, ám ha ráncos héjjal már nem fűlik hozzá a foguk, kompótot főz belőle vagy pikáns mártásként tálalja sült húsok mellé.
– A télen fogyasztott gyümölcsök közül a narancsnak nemcsak mézédes gerezdjeit szeretjük, hanem a héját is, kandírozva – meséli, s rögtön el is árulja a receptet: alaposan megmosom, vékony szeletekre vágom, eltávolítom a fehér belsejét, majd felfőzöm, öt percig forralom, leszűröm, s ezt még egyszer megismétlem. Utána cukros vízben teszem föl, s amikor a héja halványodni, opálosodni kezd, leszűröm. Miután kihűlt, akár felolvasztott csokoládéba is márthatjuk, kiváló vendégváró.
Aki szereti a melegszendvicset, bármilyen hús- vagy zöldségmaradékot egy kis sajttal és tejföllel fölturbózva kiváló vacsorát kerekíthet rövid idő alatt, ráadásul ez a fogás igen változatossá tehető a különböző íz-összhatás miatt. Csak egy kis fantázia kell hozzá.
– A hűtőszekrény fontos konyhai társam, mert praktikus és biztonságos tárolási mód, ám hogy gazdaságos is legyen, néhány dologra odafigyelek – avat a részletekbe Lettnerné Berta Gabriella. – A hűtő rendszeres leolvasztására például, s arra, hogy amit dobozba téve akarok fagyasztani, az csurig töltse meg azt. Tökéletesen záródó legyen a tárolóedény vagy akár a zacskó, nehogy a benne lévő étel átvegye egy másik illatát. Ám ezek csak házi fortélyok, a pazarlás igazából a vásárlással kezdődik. Ebben nem vagyunk elég fegyelmezettek, pedig a bevásárló lista sokat segíthet – ha nem csábulunk el egy-egy kedvezőnek tűnő akció láttán. Amennyiben otthon átgondoljuk, milyen élelemre van igazán szükségünk, s a boltban ehhez tartjuk magunkat, a tapasztalatok szerint csökkenthető a felesleges költekezés. Ez a pénztárcánkat is kíméli, nemcsak a kukát, sőt, a környezetünket is óvja. Mert belegondolunk-e abba, amikor levisszük a szemetet, hogy a kidobandó falatok, nyersanyagok, míg hozzánk kerültek, mennyi emberi és természeti erőt, energiát, vizet igényeltek, és szállításuk szennyezte-e a levegőt? Mert minden falat ételünkben ez is benne rejtőzik!